Hegedűs Kálmán: Tisza Cipőgyár Martfű – A Damjanich János Múzeum közleményei 36-37. (1974)

lakásból kitenni. Ez utóbbi sajátos helyzetet idézett elő Martfűn, mivel a gyárhoz tartozó lakótömb továbbra, is a vállalat kezelésében van és sok esetben az eltávozottak által fenntartott lakásokkal nem gazdálkodhat. Ez nagyiján akadályozza a műszaki fejlesztés káderbázisának kialakítását, letelepítését.

141 A szolgálati jogviszony csupán annyiban maradt fenn, hogy a lakáscseréhez, beköltözéshez a vállalat engedélye szükséges. Az átalakulásnak csak a külső jelei sejtetik, hogy az egykori egységes szociológiai csoport megbomlott. A Giktások jellegadó szerepe a múltban a Bata-gyárvezetés káderpolitikájának következménye volt. Ebben az értelemben is csak a felszabadulással történt jelenjtős változás. A Ciktások egy része a felszabadulás után. .a Felvidékiről nem tért vissza. Az ifttmaradottak egy része már nem tartozik a gyárhoz, legfeljebb baráti kapcsolatok fűzik hozzá, egyesek nyugdíjasok lettek. Amint a környék Martfűhöz, úgy asszimilálódott a vidéki törzsgárda a marfűiekihez. Ellentét ma alig merül fel közöttük, legfeljebb a vidékiek ritkábban vesznek részt a közösség életében, a munkatársi összejöveteleken. A múlttal összehasonlítva, a törvényesen járó nyugdíj maga is nagy vívmány. Ha szűkösen is, de a lótainianumot és létbiztonságot megadja öreg napjaikban a munkásoknak. A cipőgyári nyugdíjasok a hagyományt őrzik. Ma is jól ismerik a gyár régi dolgozóinak életét, az eseményeket, nagyjából a gyárban, történteket is. De a folyamatos termelőmiuníkából, a mindennap formálódó közösségből helyzetük és koruk miatt is kizökkentek, kiestek, sokan a megélhetés okán más munkahelyen is vállaltak munjkát. így a gyár egész társadalmában játszott szerepük leszűkült. A törzsgárda számszerűen és jelentőségében legnagyobb rétege martfűiekből, a tiszaföldváriakból és a környékbelli községek munkásaiból kerül ki. A barátságok és ezen túlmenően a társas kapcsolatok mégis intenzívebbek a múltbelieknél. A munkabrigádok — szoros formái, politikai, szervezeti keretek, gyakorlati kulturális és sportrendezvények, a közös üdülési és szórakozási lehetőségek — ma sok alkalmat teremtenek a munkások, elsősorban a lehetőségeket kiihasználó martfűiek érintkezésére, közösséggé formálódására. A martfűi törzs 3000 tagja közül kiválasztódott egy pár főnyi rész, amely a gyár műszaki irányításában, politikai és társadalmi életében vezető szerepet játszik. Kezdetben a „bevándoroltak" közül került ki a felszabadulás után a szervezett munkások kis csoportja, ők álltak legközelebb a munkásmozgalomhoz, a csoport vállalta a legnagyobb részt az újjáépítésből, az új rendszerért, a szocialista átalakításért folytatott harcból. Legaktívabb tagjai gyorsan kiemelkedtek. Ilymódon a mairtfűi törzs belső vezető köre — munkások, műszakiak, alkalmazottak, munkatársi, baráti, rokoni kap162