Hegedűs Kálmán: Tisza Cipőgyár Martfű – A Damjanich János Múzeum közleményei 36-37. (1974)

Az új csehszlovák polgári köztársaság kilábalt a háború utáni válságából, s ipara megtalálta piacait. Az 1920-as évek végén Csehszlovákia az akkori világkereskedelem 73%-át kitevő 15 állam között volt, s ezek közt az egyetlen tenger nélküli. Fejlett ipara korszerű termékeket adott. Horthyek feledve a kölcsönös gazdasági együttműködésből származható előnyöket, soviniszta jelszavakkal zárták el az országot az olcsó, közelről szállítható cseh iparcikk elől. Pedig ennek realitására folyóiratok tanulmányai, könyvek is felhívták a figyelmet. Dénes István „Végzetes szanálás" c. művében festi le a bethleni konszolidáció teremtette gazdasági helyzetet, s mint a három fő tennivaló egyik legfontosabbikát, sürgeti a magyar—cseh gazdasági kapcsolatok normalizálását, kiszélesítését. 1925-ben, az új vámtarifával enyhült a helyzet. 1929-ben a behozatal 25%-a Csehszlovákiából ered. Ausztria után ide viszünk ki legtöbbet — összkivitelünk 20%-át —, 98%-ban mezőgazdasági terményeket. 1931-ben „vámháború" következtében a cseh —magyar áruforgalom ismét lecsökken.

17 A Bata-cég 1919-től külföldi piacok után kezdett érdeklődni. Azt megelőzően ahol csak tehette, elárusító helyeket rendezett be. Mindenütt egyforma belső berendezésű, dekoratív üzleteket tartott fenn, üzletvezetőit szakmai és nyelvtudás alapján gondosan válogatta. Az 1920-as évektől viszont külföldön leányvállalatokat létesített Bata. Az új gyárépületek, s mellettük a lakótelepek azonos tervek, sablonok szerint készültek — mint az üzlethálózatok. Mindez nemcsak külsőség volt Batánál és nemcsak reklámcélokat szolgált, hanem olcsóbb megoldást is, hiszen minden pultot, minden gépet Bata-üzemek állították elő. Számukra a jugoszláviai terjeszkedés volt a legjelentősebb. Ennek központja előbb Zimony, majd Borovó lett, ez a Duna melletti, azelőtt jelentéktelen falucska. Itt új, jelentős gyártelepet és gumigyárat épített a Bata-cég az 1930-as években. Épületei szinte testvérei a későbbi martfűieknek. Ahol a Bata-cipő megjelent, veszedelmes versenytárs lett a kisiparnak, s így a Baták legszívósabb ellenfelei a kisiparosok voltak világszerte. A Bata-cég, ahol új gyár építését nem látta indokoltnak, ott úgynevezett KOTVA-t létesített. (Kotva-horgony.) Ezek a kereskedelmi vállalatok nemcsak Bata-készítmények forgalombahozatalát, hanem más kereskedelmi ügyletek lebonyolítását is vállalták. A Bata-cég 1925-ben a cseh cipőgyártás kivitelének felét adta, 1928ban pedig a világ legnagyobb cipő-exporttal rendelkező vállalata lett. 1923-tól 28-ig árukivitele 23,1 millió cseh koronáról 310 millió cseh koronára nőtt. Ekkor a cég 425 fióküzletet tartott fenn.

18 1927-ben fontos új anyagot vezetett be a cég: a GUMIT. 14