Hegedűs Kálmán: Tisza Cipőgyár Martfű – A Damjanich János Múzeum közleményei 36-37. (1974)

Gépcserék Ez a folyamat a beruházási keretek határai között, előbb egyes gépek beszerzésével indult, majd gépsorok cseréjévé szélesedett. Jelentősek ezek közül pl. nagyteljesítményű (mixer) gpmakeverő gépek beállítása voílit, mely lehetőivé tette a gumákeverékek színelkülöm'tését; fekete, színes, fehér színekre. Jelentős a a Condux-malom, spricc- és présgépek, fröccsöntőgép beállítása, teher- és személyszállító kocsik beállítása, stb., amely a termelés mennyiségi és minőségi emelkedését segítette elő.

píi A beruházások összegének alakulása 1000 Ft-ban 1950—1968-ig 1950 = 100% 1955—1957 1957—1960 1960—1965 1965—1967 1955 1957 1960 1965 1967 építési jellegű 11754 29 517 30 623 7 662 18 562 gépbeszerzés 10 024 4 031 11482 59 812 63 536 egyéb 3 419 4 059 10 498 2167 2 625 Egyenletes fejlődés e téren az 1957 utáni években mutatkozik. Különösien örvendetesek a gépesítésre fordított összegek, amelyek nagy mértékben elősegítik a vállalat elképzelésének megvalósulását, ami jelentősen növeli a termelékenység és az önköltség alakulásának mutatóit.

87 A műszaki fejlesztés következő lépcsője egész üzemek átrendezése, illetve új berendezése volt. Ilyennek tekintjük pl. a vegyszerraktár, illetve a gumigyár keverék alapanyagok adagolására és előkészítésére alkalmas kétemeletes épület megépítését. A III. sz. csarnoképület létrehozását, kazánház, transzformátorház, irodaház felépítését, stb. Ez utóbbi intézkedések csakúgy, mint az új műhelyépület emelése, bizonyos fokig már rekonstrukciós jellegűek. E legmagasabb lépcsőfokhoz azonban csak 1960 után érkezett el a gyár nagyarányú rekonstrukciója Az egész gyár fejlődését meghatározó beruházásokra csak a harmadik évtizedben került sor. Pl. 1963. április 1-től a vállalathoz tartozik a debreceni volt „Hajdúsági Cipőgyár", amelynek azóta Tisza Cipőgyár Debreceni Gyára a neve. Így a vállalaton belül az „A", „B", „C" gyár után a „D" gyár elnevezést kapta, amelynek megkezdték a rekonstrukciós felújítását.

88 A termelékenység emelkedésének tényezői közül második helyre a nyersanyag minőségi javulását állíthatjuk. Az elmúlt 19 év alatt kétségtelenül javult a nyersanyagellátás. E téren az 1950-es évek elején különféle zavarok jelentkeztek. A máshelyütt már említett nyersanyagkészletek a folyamatos üzemeltetés biztonsági határa alá csökkentek. Ennek következtében a legkisebb szállí130