Hegedűs Kálmán: Tisza Cipőgyár Martfű – A Damjanich János Múzeum közleményei 36-37. (1974)

E rendszer célja Taylor szavai szerint: a munkanap maximális tömörítésével „maximális haszon biztosítása a vállalkozóknak". E cél elérése végett a legerősebb és legügyesebb munkást dolgoztatják, másodpercnyi pontossággal mérik minden egyes műveletre, mozdulatra fordított idejét, s ezen az alapon dolgozzák ki a leggazdaságosabb és legtermékenyebb fogásokat és módszereket, amelyeket azután minden munkásra kiterjesztenek. Így a munkanap folyamán kétszer-háromszor több munkát sajtolnak ki, könyörtelenül kimerítik a munkás erejét, tönkreteszik egészségét. A munka termelékenységének további fokozására Taylor javasolta az úgynevezett differenciált bérrendszer alkalmazását (prémiumok és büntetéspénzek rendszerét). A T.-rendszer kíméletlenül kiszívja a munkás ideg- és izomenergiájának minden cseppjét, s növeli a tőkések profitját. T. azt hangoztatta, hogy rendszerének alapelve: „a munkások és vállalkozók érdekközössége", „az osztályok békéje és együttműködése". A Taylor-rendszer a 19. és a 20. század fordulóján bizonyos progresszív elemeket mégis tartalmazott, biztosította a forgácsoló szerszámgépek és szerszámok munkájának a korábbinál jóval nagyobb hatékonyságát, mivel Taylor bizonyos összefüggéseket tárt fel a fémforgácsolás folyamata, az igazgatási munka funkcionális megosztása alapján az ésszerű vállalatigazgatás, valamint a termelő folyamat komplex megjavítása és tökéletesítése között.

13 A T.-rendszer kettős, ellentmondásos jellegét jellemezve, Lenin rámutatott, hogy ez a rendszer „egyesíti magában a burzsoá kizsákmányolás körmönfont kegyetlenségét számos igen tudományos vívmánnyal, a munkában végzett mechanikus mozdulatok elemzése, a felesleges és ügyetlen mozdulatok kiküszöbölése, a leghelyesebb munkamódszerek kidolgozása, a legjobb nyilvántartási és ellenőrzési rendszerek bevezetése, stb. tekintetében."

14 A taylorizmus tudományos üzemvezetési módszer, amely szerint tudományosan kifejlesztett módszerekkel helyettesíthetők a régi szokásból fejlődött metódusok, a munkásokat is tudományos elvek és segédeszközök segítségével válogatták és fejlesztették ki. T. fő célja a munkás produktivitásának növelése túlerőltetés nélkül. Segítségével a többtermelés nem ritkán 400%-ot tesz ki. T. megfigyeli a munkás mozdulatait, normákat létesít munkavégzési metódusok és gépek részére, idő- és munkaveszteséget takarít meg. Különösen Amerikában terjedt el ez a munkamódszer. Magyarországon a Ganz-féle Villamossági RT alkalmazta néhány elvét.

15 Az I. világháború után a tőkés üzemekben erősen elterjedt. Az amerikai tapasztalatok felhasználásával Batáéknál oly nagy volt a különbség amerikai útja előtti és utáni módszerei között, oly súlyos 12