Bellon Tibor: Karcag város gazdálkodása. Földművelés. – A Damjanich János Múzeum közleményei 34-35. (1973)

1864-ben kezdődik meg a rétnek az állandó birtokbavétele, de most már nemcsak a korábban is müveit területeké, hanem az egész armantesitett területé. Hosszú ideig elhúzódik ez a munka. Ekkor kiosztás alá kerül 24ooa hold föld a korábban 153 bemutatott elvek szerint. A következőkben részleteiben mutatjuk be,a különböző növényféleségekkel hasznosított földek élését, A fentiekben vázolt általános tendenciák érvényesülését kisérhetjük nyomon egy-egy növényféleség termesztése során. Sikerült a levéltári forrásokból olyan müveléstechnikát is megragadni, mely a recens anyagban már nem fogható meg./ Pl. a kendertermesztés kapcsán./ a./ Kölesföldek A Kunságon a legutóbbi időkig a köles fontos szerepet játszott a táplálkozásban. A szükségletet mindig helyben termelték meg, korábban ugy, hogy rendszeresen kölesnek földet adtak a lakosok számára, miután ez megszűnt, mindenki a tanyaföldjén, leginkább azonban a réti földjén fogott fel egy darabot a vizjárásosabb, aj ,1 as abb területen köles alá. A 18-19. században rendszerint azonos földterületet jelöltek ki kölesnek, s csak a legritkább esetben fordult elő, hogy ezeket a 154 földeket mas mag ala adtak ki. A ma élő adatközlők is ugy itélik meg a köles jelentőségét, mint az egyik nélkülözhetetlen táplálékot. Azt mondják, hogy mind a határban dolgozó munkásoknak, mind a pásztoroknak elmaradhatatlan étele volt a különböző képpen elkészített köles, Hendszerint vacsorára csináltak köles ételt, mert mint mondották, senki sem győzött volna 4-5 bennkosztost szalonnával ellátni. A köles végig megtartja járulékos jellegét á vetésfor- 85 -