Bellon Tibor: Karcag város gazdálkodása. Földművelés. – A Damjanich János Múzeum közleményei 34-35. (1973)

tásí formákkal. Tulajdonképpen a hagyomány-teremtéa és ha­gyomány-kialakulás útját kísérhettük, végig. Ez számunkra rendkívül tanulságos volt. Minden.korszaknak a közigazga­tási intézkedései, törvényei valamilyen módon beleépültek a paraszti élet rendjébe, annak hatóerejévé váltak, egyút­tal hagyományt is teremtettek azzal, hogy kifejezték annak a közösségnek a törekvéseit, tapasztalatát. Az itt elmondottakból következik a dolgozat szerkeze­te. A bőven felhasznált levéltári források közül csak azo­kat idézzük részletesen, az adott helyen, melyek tartalmuk­nál, tömör fogalmazásuknál fogva alkalmasak kifejezni a mon­danivalónk lényegét, A bővebb anyagot a jegyzetekben hozzuk, illetve a levéltári jelzetre hivatkozunk. Ezzel a dolgozat áttekinthetőségét kívántuk segíteni. A néprajztudomány eddigi eredményei mellett segitsé — günkre voltak a rokontudományok eredményei is. Ezen kívül a szomszédos területeken végzett kutatások is sok Ösztönzést adtak a munkánk végzéséhez. A Hajdúságban végzett kutatómun­ka eredményei számunkra külön is fontosak voltak, mert alap­jában hasonló fejlődési folyamat zajlott le mindkét terüle­ten. A Duna-Tisza közében s a Dél-Alföldön végzett kutatá­sok is sok támpontot adtak. Utalnunk kell arra is, hogy bár a cimben egyetlen hely­ség kutatását jelöltük meg, de több alkalommal lehetőség volt arra, hogy megállapításainkat kiszélesítsük. Ezt éppen az s­lóbbi kutatások eredményeire támaszkodva tehettük sieg. így néhány megállapításunkat általánosíthattuk az egész Nagykun­ságra, mint igazgatási egységre. Ezekben a kérdésekben a ku­tatás további fejlesztését is rázolni kívántuk. Végezetül arra szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy a

Next

/
Thumbnails
Contents