Bellon Tibor: Karcag város gazdálkodása. Földművelés. – A Damjanich János Múzeum közleményei 34-35. (1973)

Hosszú, vita követi ezt az első döntési, Â kevesebb földüek méltánytalannak érzik a velük szemben hozott döntést, я arra törekszenek, hogy igazságosabb megosztást harcoljanak ki. Hiszen nyilvánvaló^ hogy a nagyobb érték, a tőkeföld azaz a tanyaföld, így abból semmiképpen sem akarnak kimaradni a kisebb birtoknak. Több oka is lehetett ennek : esetlegesen gyengébb minőségű föld, az ugar kötöttebb használata és nem utolsó szempontként az a tény,, hogy az ugarnak csak a fele volt rendszeresen müveive, a másik fele pihent, legelőként szolgált. Az 17ö2„ májas 13-i közgyűlésen már kezdtek kibontakozni a végleges döntés körvonalai. Abban egyetértettek, hogy kell ugart csinálni, s ugy határoznak, hogy általában a kiosztandó fold egyharmadát fogják fel ugarnak, kétharmada tanyaföld lesz. " Meg kérdeztettek 3irák Braimék Személy Szerént avagy fejenként,- hogy kivannak é az Ugart vagy hellybe hadják e* az ugariást ? mellyre feleltek e szerént ugy mint * 1. Az ugar osztásban valamennyien egyet értettek 2. Az mostani osztállyból legyenek é* az három Calcáturák, a mellyeket a Lakosok Actu. "birnak, és a mellyben a Felséges Helytartó által is megerősíttettek ? Erre is a fent irtak egyenlő a— karattal reá állottak, de Csányi János ur most is Déclarállya, hogy nem consentiái, hanem az forgó földek excindába adassanak az Rédemptio után el osztott földekből. 3. Az osztály pedig legyen illy modifikáció

val, hogy mivel az Gergellyi és Bugyogói Diverticulumok igen hibás földek volnának a szántásra ezek helyett másunnan adattasson ki Gergellynek pedig alkalmatos

abb földei hagyattatnak az Város számára, a több része Városi Kaszállóhak és páscumnak, 4-, Továbbá kérdésbe vétetik ismét, hogy az Lakosok hányad részét adják az cálcáturákra ? mellyben igy conse,ntiáltak,hogy - 75 -