Bellon Tibor: Karcag város gazdálkodása. Földművelés. – A Damjanich János Múzeum közleményei 34-35. (1973)

hát a városi háznál. Van a város szélén, a nyugati oldalon a térképek tanúsága szerint egy vermeshát földrajzi név.Ennek létét az emlékezet is megerősíti. A hagyomány szerint itt a város gazdáinak a búzás vermei állottak. Erre a kérdésre a gabonatárolás tárgyalásánál még visszatérünk. , A tanyai üzemforma átalakulásának folyamata hosszadalmas. Tulajdonképpen mind az állattartás, mind a földművelés megvan a kezdeti időktől, az átalakulást a két terület egymáshoz viszonyított jelentőségében érzékelhetjük. Ezt fontos azért is hangsúlyozni, mert egyúttal benne a paraszti életforma átalakulását is nyomon kisérhetjük. A paraszti élet téli nyári ritmusa a tanya és város közötti mozgásban is kifejezésre jut. A mezőgazdasági munka teljes mértékben áttevődik a tanyára és ennek egy helyi sajátossága van, melyre GYÖRFFY István is felhívta a figyelmünket, az tudniillik, hogy megfigyelhető egy belső migráció. Tavasszal kiköltöznek a tanyákra, ősszel pedig haza a városra. Mindenfajta fejlődés ellenére sem mondhatjuk el a karcagi, tanyáról, hogy jelentősen a belterjèsedés irányába haladt. A monokultúrás termelés mindössze a búza túlsúlyában jut kifejezésre. Ugyanakkor mellette egyre több, ujabb növényféleséget vonnak be a vetésforgóba. Ugyancsak ezt erősiti a sokféle bérleti és munkaviszony is, A maga gazdálkodó kis- és nagybirtokostól a cseléd, szolgatanyás, részes, feles, bérlő, szabadtanyás viszonyokig minden szin képviselve van. Ezeket a formákat a későbbiekben tárgyaljuk. A tanya körüli földek egészére kiterjed a müvelés, pihenő ugart nem nagyon hagynak, különösen az utóbbi évszázadban, hanem a termő.erőt a vetésforgóval és kevés trágyával igyekeznek fenntartani» Maga a tanya sohasem épül ki az útra, hanem jő - 69 -