Bellon Tibor: Karcag város gazdálkodása. Földművelés. – A Damjanich János Múzeum közleményei 34-35. (1973)

4„ a szállásokon lehet a jószágot teleltetni, 5. a trágyázás könnyű és kényelmes, GYÖRFFY István ugvanezt bizonyitja, mikor azt aondj-a, hogy n ha csak a tanyarendszer gazdasági jelentőségét tekintjük, akkor a tanyarendszert helyeselnünk keli, mert az bizo— nyosj hogy a földjén lakó gazda tudja legjobban kihasználni a földet."

86 HOFFMAM Tamás is ugy értékeli a tanyát, mint az adoct viszonyok kö.zött lehetséges üzemformát, mely a termelés kére-' Я 7 ta lehetett. A szabadparaszti Nagykőrösön, mely átvészelte a török időket is

9 ugyanezeket az alapvető fejlődési folyamatokat figyelték meg a kutatók, az eltérések a helyi sajátos- • 88 ságokból következnek. Karcagon a tanyaalakulást döntő mértékben a redempció által teremtett feltételek segítették. Ekkor a határnak mintegy harmadát örök tulajdonul, szabad rendelkezésre bocsátották a redimált lakosoknak» Ez a Tilalmas nevű határrész, A szolnoki ill ami Levéltárban található egy nagyméretű színes térkép,mely ennek a területnek a felosztását tünteti fel a Liber Fundi a— lapján,/Ld, a mellékleten./ A térkép 1784—ben készült, de nyilván korábbi állapotokat tükröz» Sajátos értéke ennek a térképe nek

s hogy gyaníthatóan a földek sorrendj.6 megfelelt a város can lakás sorrendjének.; Minthogy a város településszerkezetében megfigyelhető a rokonsági alapon történő lokális megtelepedés, a határ képe is ezt tükrözi. Erre utal GYÖEFFY István is«, mikor azt mondja : n Az ujabb időben a földeket házsorjában osztották fal, ezért a városbeli megtelepülés képét mutatja a, külső határ is, vagyis a házszom89 szed egyúttal tanyaszomszéd is," Ezeket az elképzeléseket az