Bellon Tibor: Karcag város gazdálkodása. Földművelés. – A Damjanich János Múzeum közleményei 34-35. (1973)

vén a termésbülg annak utána négy egyenlő részre a termést el osztván^ három rész

t az öreg napának mennyen^, az egy har— mad rész pedig Ferentzi Andrasnenak mérettessen." A fenti adatokból nem derül ki világosan, inkább csak gyanitjuk^ hogy az ilyen földfoglalások az esetek nagy részében pihenő ugarból történtek» Ez mind a tanyaföld, mind agyé\> megművelt terület esetében nagy valószínűséggel állitható „ A tiltott földfoglalás következő példája az érintett téma alapján bele tartozna az elsőbe, hogy mégis külön tárgyaljuk, annak az az oka, hogy egy nagyfontosságú dologra vet fényt. Nevezetesen arról van szó, hogy a teleltető szállás, illetve a tanya már a redempció előtt kezd kialakulni. A redempció nagy lökést ad ennek a kibontakozó folyamatnak. w Minthogy ezen Ns. Város mint több Kunság béli Ns. Hellységek semminemű Possessort nem agnoacál, mint a Ns.Városban ugy a* Mezőkben is A Puszta Telkeken való épületek és más Oeconomiák pediglenten ezen Jurisdictiok ellen lenni nyilván tapasztaltatnak : Mellynek eltávoztatására közönséges megegyezésből el végeztetett, hogy Kunsági Ns. Puszta telkeken sem Lakosok, sem Mstrictuális Tisztek, sem más akar belső akar külső személyek semminemű Oeconomiát ne gyakorollyon a kik eddig gyakoroltak is magok Taxas foldj ökön vidaállyanalc 75 oec onomi áj ok er ánt, A másik adat — igaz, hogy a redempció utáni - mégis azt bizonyitja, hogy korábban kialakult az,.miszerint a közös területből fogott földre valaki ólat épit. Itt ennek a tilalmázas ával találkozunk % n Minthogy Kabai Mihály a maga Redimált főidén kivül a л