Bellon Tibor: Karcag város gazdálkodása. Földművelés. – A Damjanich János Múzeum közleményei 34-35. (1973)

talmi szerv által korlátozott, /pl. középkori szabad parasztfalvak, ujabbkori mezővárosok, jász-kun, és hajduvárosok/ akkor a szabályozás teljeskörü lehet» azaz minden lakosra ki terjed. n

^3 Ez azt jelenti, hogy a földközösség fogalmába tartozik minden, a közösség által használt terület feletti jog. Ilyen tágabb értelmezéssel e birtoklási forma megléte és továbbélése sokkal jobban értelmezhető. Más helyen BALOGH látván a kérdésről még bővebben fejti ki véleményét : " ... a földközösség fogalmát semmi esetre sem lehet csupán a tulajdonjog körére szűkíteni, mert abba beletartozik a használati jognak a közösség által való szabályozása is, ezért CSÁSZÁR Edit véleményével szemben fenn kell tartani azt a felfogásunkat, hogy a hajduvárosokban, s igy Böszörményben sem szűnt meg a földközösség a XVIII. században, hanem az mindaddig fennállott» mig a múlt század utolsó évtizedében a tagosítás után a birtokosok a korlátlan szabad rendelkezési jogot 54 földjeikre megkapták." Ilyen szélesebb értelmezésben a földközösség nemcsak a Hajdúságban, hanem a hasonló,fejlődési tendenciákat mutató Nagykunságban is fennmaradt a 19. század végéig. A későbbiekben végigkísérj ük ezt az utat» amit ez a birtoklási forma megtesz» ahogyan'fejlődik visszafelé teret engedve a kibontakozó uj ter melési viszonyoknak. A földközösség tehát fontos része a feudalista termelési viszonyoknak» mintegy ezek egyik legjobb kifejezője. Ezért megszűnésében is nagy szerepe volt a kialakuló kapitalista mező — gazdasági fejlődésnek, mint azt VARGA J. kifejezte : " A földközösséget elsősorban nem a külső erőszak, hanem a kapitalizmus irányába mutató gazdasági fejlődés Ítélte halálra. - 38 -