Bellon Tibor: Karcag város gazdálkodása. Földművelés. – A Damjanich János Múzeum közleményei 34-35. (1973)

A néprajztudomány régtol fogva legsürgetőbb feladatai között tartja számon az Alföld kutatását. A negyvenes években ez a felismerés tömörítette egybe a különböző szakterü— 1 • letek kutatóit is. Ez a szükség ma még,jobban kényszerit» midőn a néprajz ujabb szintézisre készül. A dolgozat egyik célja, hogy segitse az uj Magyarság Néprajza munkálatait. Ez az összefoglalás hároméves kutatómunka eredményeit tartalmazza a legfontosabbnak gondolt kérdésekben. Szükséges volt a rögzítése egyrészt, mert ugy véljük alapja lehet a további részletkutatásoknak, másrészt monografikus áttekintés évtizedek óta nem jelent meg a Nagykunságról, Ugyanakkor sok — a kutatás módszerét illető kérdés is tisztázódott a megírás során, A Kunság eddigi néprajzi szakirodalma kevés lehetőséget biztositott, hogy szélesebb alapja lehessen uj szempontú vizsgálódásnak. Távolabbi célunk azzal az általános törekvéssel kapcsolatos, mely egy-egy néprajzi csoport körülírását kívánja meghatározni történeti-néprajzi módszerekkel. Ennek megközelítését tűzte ki ez a dolgozat. Itt konkrétan az' a célunk, hogy a történetileg kialakult, meghatározott keretek között folyó gazdálkodás sajátosságait feltárjuk. Vizsgálódásunk kezdete a XVIII. század. A konszolidáció századától a táj — és ezen belül Karcag fejlődése jól kitapintható. Különösen áll ez a gazdálkodásra. Az agrártörténet iráa.meg is indokolta,- hogy miért tekinti fontosnak a 18. századot. A francia BLOCH nyomán WELLMÁM Imre ugy vélekedik, - 3 -