Bellon Tibor: Karcag város gazdálkodása. Földművelés. – A Damjanich János Múzeum közleményei 34-35. (1973)

Az előző részekben rámutattunk azokra a tényezőkre, melyekből kitűnik, hogy Karcagon a földtulajdon jelentette azt az alapot, melyen a társadalmi szerkezet állott. Ez természetes is a 18. században. Hiszen jóval korábbi időszakokban, kezdetlegesebb társadalmi formák között is ez volt a domináns: tényező. Az európai társadalmi fejlődés kibontakozásának az alapját az ókorban éppen a földmagántulajdon megjelenésével 43 hozza kapcsolatba a szakirodalom. De a középkori Magyarország fejlődését is ez a folyamat biztosította, mint arra SZA— BŐ István rámutatott : " A fokozatosan magasabb mezőgazdasági kultúrát magukévá tevő társadalmakban a föld volt a legfontosabb termelőeszköz, a földhöz való viszony szabta meg az emberek társadalmi állapotát is. Ezért lehet a kezdeti nemzetségi falut szembe— állitani a fejlettebb földműves faluval. Az utóbbi falu nem44 csak residentia, hanem az agrikultura egysége is." A Kunságban a földhöz való viszony - ha lehetséges - még inkább kiemelkedően fontos tényező volt, hiszen a redempció után minden ennek az egyetlen tényezőnek volt a függvénye. Témánk szempontjából azért is fontos és tanulságos ennek a majdnem két évszázadnyi időszaknak a tanulmányozása, mert ezalatt nagyjelentőségű változásoknak lehetünk tanúi, közöt tűk olyanokénak, melyekkel addig nem találkozhattunk /redempció, árvízmentesités/. A határhasználat megvizsgálása során szükséges kiemelni három területet, s a Telük kapcsolatos eddigi eredményeket összegezni. Mindhárom szoros kapcsolatban van Karcag gazdálkodásával. Ezek : szabad foglalás földközösség gazdálkodás rendszere Aomplexitás/ .. - 34 -