Bellon Tibor: Karcag város gazdálkodása. Földművelés. – A Damjanich János Múzeum közleményei 34-35. (1973)

javították volna. A viz átkát jól ismerték» áldását csak a hiányból kezdték ismerni." Véleményének megfogalmazásában bizony ára szerepet ját­szott az 1363-as nagy Ínséges esztendő is» melyről éppen vi­dékünk vonatkozásában olyan megrázó képet rajzol GYCBFFY La­31 JOS. A lecsapolt réteket kiosztották mezőgazdasági müvelés alá. Néhány évig szinte mesés gazdagságú terméseredményeket értek el. Gazdagon meghálálta a föld a bele fektetett munkát. Azonban a talaj erejének pótlása nem volt tervszerű és állan­dó, igy rövid idő alatt kimerültek ezek a földek, s csak nagy munka árán hoztak valamicske termést. Meg sem közel itve a tilaimasi földeket. Bár nagy viták zajlottak az árvizmente­sités körül, a későbbiekben pedig a következtében beállott * "*2 talajképződési folyamatokról,*' az mindenképpen szolgálta a táj mezőgazdasági kultúrájának a fejlődését. A lecsapolás alapjában változtatta msg a tájat, az itt élő ember egész gazdálkodási rendszerére hatott. Az állattar­tó gazdálkodás átalakul, s a földmüvelés lesz a meghatározó. Amilyen mértékben szorul vissza az állattartás külterjes jel­lege, olyan mértékben terjeszkedik a földmüvelés. Ezt az el ­tolódást GYÖRFFY István is nagyon fontosnak tartotta. TÁ ­LABI István az egész Alföld klimatikus és Ökologikus változá­sának is az okát keresi ebben, mely a gazdálkodás strukturá­34 jara is erősen hatott. Az árvizmentesitéssel megindul a küzdelem a talaj termő­erejének jobb kihasználásáért, ujabb növénykultúrák meghonosi« tásáért. De napjainkig visszatérő motívum lett a viz elleni küzdelem,"' Belvizek formájában követeli vissza a ret ősi - 26 -

Next

/
Thumbnails
Contents