Bellon Tibor: Karcag város gazdálkodása. Földművelés. – A Damjanich János Múzeum közleményei 34-35. (1973)

így az a sajátos helyzet állt elő, hogy bár a redempdóval lehetőségeiben nagy perspektívát igéro szabaàparaszti fejlődés lehetősége voniakozott ki, de a környeao feudális viszonyok arra kényszeritették, hogy maga is hozzá hasonlóan viselkedjen,.

s olyan jogokkal bástyázza kerül magái* nint egy földesúr. A különbség mindössze az - s persze ez jelentős - hogy feudális viszonyok között egyéni érdek védelméről volt szó, itt egy nagyobb közösség érdeke kapott vé delmet. A fent vázoltakban rejlő potenciális elány következménye tehát igen fejlett jogi, gazdasági formákat szült, s igy bizonyos területeken korát jóval megelőzte. De ebben volt a veszélye is. A jobbágyfelszabadítást száz évvel megelőző - lehetőségeiben szabadparaszti fejlődést biztosító gazdasági társadalmi képlet éppen a feudális viszonyokból adódóan nem működhetett egyforma intenzitással minden területen. Az eltelt évszázad viszont alkalmas volt arra, hogy a kialakult uj intézmények, szervezetek és szabályok megcsontosodjanak. Ugyanakkor az idő alatt a különböző reformtörekvések eredményeként a jobbágyság elérte, sőt bizonyos területeken tul is szárnyalta a jászkun Viszonyokat. így a jobbágyfelszabadítás pillanatában, 1848-ban a környező falvak fejlettebb állapotokat mutattak, mint a kiváltságos területek. Ez nyilvánvaló is volt a jászkunok előtt.Az l85o-es években pl. Karcagon sürgetik a haladást éppen arra hivatkozva, hogy a környező - főleg Tisza menti falvak sokkal előbbre járnak a gazdálkodás területén, mint itt. Az uj in — tézkedések - melyekre később visszatérünk - meghozták a ki — vánt eredményt, s néhány évtized alatt jelentős fejlődést regisztrálhatunk. - 18 -