Bellon Tibor: Karcag város gazdálkodása. Földművelés. – A Damjanich János Múzeum közleményei 34-35. (1973)

jére. A tanács szigorúan vigyázott arra, hogy ilyen módon idegenek ne telepedhessenek meg a város territóriumán. Még az esetleges házasságkötéseket sem vették figyelembe. Sajnos kevés remény van arra, hogy erről az érdekes kérdésről többet megtudhassunk, mint az eddigi szűkös források jeleznek. Többször utaltam arra, hogy a redempció sajátos jogrendnek az alapját vetette meg. Természetesen itt most nincs arra lehetőség, hogy ezt akár csak nagy vonalaiban.is rész17 létezhessem. Ezt a jogi szakirodalom mar elvégezte. Csupán arra szeretnék utalni, hogy ennek a kialakult jogrendnek a— lapveto feltétele az Öröklési rend megszilárdítása volt.Gazdag hagyománya gyűjthető fel még ma is ennek a kérdésnek.Szigorúan őrködtek, hogy a föld akár adás-vétel, akár örökösödés révén ne kerüljön illetéktelenek /értsd: birtokon kivüliek/ kezére. Szigorú rendje volt ennek. Föld eladásnál -legyen az szántó vagy kert — elsősorban a legközelebbi rokonságnak volt elővételi joga. TTtána a földszomszéd, ha az is elengedte, akkor a redemptusok közül bárki, ha az is elengedte ami szántóföld esetében soha, kertnél ritkán előfordult - , akkor olyan redemptus ivadék, aki valamilyen oknál fogva elvesztette földjét, és csak végső soron vehette meg irredemptus. A hagyomány mind a mai napig elvenen őrzi ennek az emlékét, s GYÖRFFY István is leirta. József nádor Statutuma-i 1 8 foglalják rendbe a jászkun jogokat. Az itt elmondottakat a Statútum a következőképpen fogalmazta meg : "... Midőn tehát valamely fundust irredemptus lakosnak adnának el

r azt kell megtartani, hogy ha azt redemptus lakos akarja megvenni, elsősége legyen az irredemptus felett és az irredemptus is elébb megvehesse mint az inquilinus. Ha to - 16 -