Bellon Tibor: Karcag város gazdálkodása. Földművelés. – A Damjanich János Múzeum közleményei 34-35. (1973)

kodott az őt ért sérelmek miatt, és többek között kéri, hogy az ugaron lévő vad élet tétessen tilalomba, amint az máshol is szokásban van Ugyancsak kéri, hogy a réti osztályon található jóféle vad élet neki adattasson vissza. Tanulságos a tanács válasza mindkét kérésre : " Referállya ugyan azon deputátió, hogy már most sokkal többnek, szebbnek láttzik otthon a magról költ Gabona, mint a minapi visgáláskor, ugy hogy már most talán negyed részét fel lehet tenni, hogy terem rajta valami, azómban némely darabokon jó gabona is vagyon. Erre nézve el végeztetett, hogy ámbár nehéz volna meg határozni mimódon adna azon osz

tally a Lakosságnak közönségesen szólva nagyobb hasznot, hogy mind*« azáltal egynehánynak zugolódásának eleje vétessen, tilalmaz— tasson meg azon plága ugy mindazonáltal, hogy a kiknek tettzik, vagy a foldjökön ollyan gabona nem termett, először kaszáliyák meg, azután ugarolhattyák, midőn pedig a Takarás i— deje eljő, leg elsőben is ezt tartoznak fel takarni, s el hordani, hogy idejében Marha nyomás alá esvén ezen plága a jó termésre készíttessen." 1798 tavaszán néhány lakos azzal fordul a tanácshoz, hogy tartsa tilalomban a Bócsai ugart és a Borda rétet, mivel ott jól kikelt a vad élet. A kiküldött deputáció azonban más véleményen van : "A 217.szám alatt az Ugarokat meg vizsgálni ki küldött Deputátusok be jelentik, hogy ámbár némely darabokon találtak a Tavaly ki hullott magról ki kőit gabonát, de az éppen kevesebb, mintsem azon egynehány s szerte széllyel levő darabok miatt az egész ugart tilalmasban lehetne tartani, e mellett idővel nagyobb hasznot néznek ki azon földből, ha meg ugarolt

atik, 327 s a marha meg tapossa." .- 165 -