Bellon Tibor: Karcag város gazdálkodása. Földművelés. – A Damjanich János Múzeum közleményei 34-35. (1973)

melyek hosszabb vizsgálatot követelnek, nem derült fény azonnal a tettesre Az emlékezet is számontart ilyen eseteket, a gyakorlat az volt, hogy a károsulttal kiegyezett a jogsértő, 294 így a tanácsnak ritkán kellett beleavatkoznia ilyen ügyekbe. Visszatérve a nyomtatásra, a levéltári források a fentieken kivül nagyon keveset árulnak el. Nem tudjuk pl. hogy milyen volt a nyomtatás menete, hányan vettek benne részt, hogyan végezték a munkát. Egyetlen adatunk van arra vonatkozóan, hogy villásoknak nevezték a nyomtatásnál segédkezoket : H Varga Mihály ellen panaszt tesznek két villásai Botytyán Mihály és Borsos Mihály, hogy őket rut káromlások közt fejes bottal üzi a szérűn, mely miatt tovább nála nem szolgálhatnak,"

295 Néhány adat arröl árulkodik, hogy szigorúan büntette a tanács az ünneprontókat. Több bejegyzés is van arra vonatkozóan, hogy nem tartják be egyesek az ünnepet, a Kis Asszony, valamint 29 í Nagy Boldog Asszony napján nyomtatnak, vagy a szemet szórják. Itt tanulságos külön felhívni a figyelmet a dátumokra» ugyanis az egyik ünnep augusztus közepén van, a másik szeptember 8-án. Az adatok utalnak arra,, hogy a munka még ekkor is javában folyhatott. Nyomtató vándorlások Az irodalom, a történeti anyag és a hagyomány is számon — tartja, hogy a Kunságból a lótartó gazdák eljártak nyomtatni más vidékekre, elsősorban a nyirségi és a bihari falvakba. Mikor itthon elvégezték a munkát, elindultak, hogy jószágaikkal együtt keressenek egy kevéske kenyérnekvalót. Nyomtatni nemcsak a szegényebb emberek jártak, hanem a nagyobb gazdák is elküld?-154 -