Bellon Tibor: Karcag város gazdálkodása. Földművelés. – A Damjanich János Múzeum közleményei 34-35. (1973)

" A szőlőskertek közt esnek a lógerek. Ide rakják la a télire való tüzelőanyagot és takarmányt» ha a jószág benn telel, A szegény вяЛег ide hordja a mi kevés életje terem és itt nyomtatja el is. Télen innen hordja be a városba a szalmát és takarmányt» mert az udvarok igen kicsinyek, és tűzbiztonsági szempontból csak kevés rakományt engednek m&g az udvaron. Nyár végén vagy télen szoktak a lőgerbe lerakodni, még pedig annyit, hogy Szentgyörgy napig elég legyen, mert földfakadáskor, mikor a téli fagy kienged, nem szabad, sőt nem is lehet a feneketlen sárban még üres szekérrel sem járni, nehogy a .291 dülloutakat egész évre járhatatlanná tegyek." Egy-egy loger kb. 5-1

о holdnyi területet foglalt el. Mivel leginkább nyáron, a behordáskor kezdték igénybe venni, s késő tavasszal felszabadult, a város ugy hasziiositotta a területet, hogy a rajta termett füvet lekaszáitatta a maga számára. Ezen, s a város más területén termett takarmányon teleltették ki a közbirtokosság és a város állatállományát, A múlt század közepéről származó adataink igen nagy mennyiségű takarmány begyüj292 teséről árulkodnak. A lógerek megközelitően négyzet alakúak voltak. Köréjük széles és mély árkot húztak, a belső oldalt fával ültették be. Egy helyen, a város felőli oldalam, középen hagytak egy széles bejárót, ezzel szemben, vagy kissé oldalt található a lóger— csősz háza. így közvetlenül is ellenőrizni lehetett a ki— és bejáró szekereket, embereket, A karcagi négy loger névszerint a következő volt ; Sáfrány lóger / a város keleti oldalán, még ma is használják/; Déli loger, /nemrég megszünt/j. Zug lóger /ma is megvan, de nem használják/; és az Agyagos lóger / az északi oldalon, a füredi ut mellett,, - ez sincs használatban./ Mindenki azt a lógert yehutim - 151 -