Bellon Tibor: Karcag város gazdálkodása. Földművelés. – A Damjanich János Múzeum közleményei 34-35. (1973)

felhasználása mellett több előnyös tulajdonsága volt, mint az ökörnek, ezért szivesebben is tartották. A Kunság különben is ugy él a köztudatban, a helyi' tudat is igy tartja számon, hogy mindig nagy letartó övezet volt. A Lő igázása rendszeres, a,szántáskor is gyakran veszik igénybe. I768. tavaszán : "Sóldos János azon Instál, hogy N. Szabó Gáspár 2 jóféle lovát szántásra el kérte, és azt gondviseletlenség miá el emésztvén, egyik meg is döglött, a másik pedig emelgetőssé lett ,.."

265 Az árát kéri magának a kárvallott Zsoldos János. 1786-ban ugyancsak ő emelt panaszt Kocsis István szolga ellen, hogy megerőltette a szántásban-, a szárazmalomban és a boronálásban a lovát : " Világosságra jővén négy hiteles tanuk vallás tételekből, hogy Szabó Gáspár szolgája Kotais István Zsoldos János Lovát az • gr Szántásban es malmokban rendkivül zavarta, es mint egy szánt szándékos erőltetéssel rontotta el ... még maga is Szabó Gáspár sebesen berenáltt az lovakon és azon sebes hajtások miatt ' 266 kellett el veszni ily gonoszul a Zsoldos János lovainak." Ugyanebben az évben : " Mészáros Istvány panaszollya, hogy Orsi Sámuel a Lovát az Mezőn meg fogván gazdája hire nélkül harmad napig szántani 267 bátorkodott rajta." Az eljárás során kiderül, hogy Őrsi Sámuel azért fogta meg a lovat, mert az a tilosban, a szénájában tett kárt, s ahelyett

t hogy birói kézre adta volna az Ügyet, maga vett ilyen formán elégtételt a káráért. Az igázásban a kettősség megmaradt a legutóbbi időkig, A századforduló után az ökrök száma rohamosan csökken, csak na131 -