Bellon Tibor: Karcag város gazdálkodása. Földművelés. – A Damjanich János Múzeum közleményei 34-35. (1973)

korábbi faekékről. Az egyik adatközlő igy emlékszik vissza a múlt század végére,, gyermekkorára : " A katolikus templomnál van az a patika. Ott láttam gyermekkoromban faekét. Lakott ott egy nagygazda ember, ugy neveztik hogy Bucsi Tót Samu.Gyerektelen vót» Annak az udvara sarkán, ahun most a patika van, ott láttam gyermekkoromban, hogy olyan eke vót kettő, három is, aminek az órán csak vas vót, egyebütt fábul vót." Karcag határa erősen kötött talajú, igy nagyon nehéz volt megmunkálni. Szántásra elsősorban a nagy vonóerőt kifejtő ökröt használták. A legkorábbi adatok is az ökör igázását emiitik : 1738. május 4-én a tanács a következő döntést hozza : " ... a melly Lakosok ökrökön szantottanak, és sőrére veszik őket, azon ökrök Concriptiora felvétessenek, mivel egész hasznát elvették. A mellyeken pedig nem szantottanak, hanem pénzen vették, azok nem conscribáltatnak, hanem 24- dénárokat egy egy ökörtől fizessenek, azt is olly modalitással, hogy ha az u— tán járomba fognák, mint a többi hasonlóképpen conscribáltatni fognak." 3 174-1—ben egy perből, mely Balogh István és Juhász Mihály között folyt, megtudjuk, hogy : " Két Tulkot adott A az I-nek szántani bizonyos alkalom szerént de az I az alkut nem cselekedte, sőt szellyebb szántott rajok a maga számára, az A számára pedig nem szántott, szekere is pedig az Anak nálla volt az Inéi de azért sem adott semmit, a 264pedig az alkun kivül volt." / A= Actor: felperes, 1= Inctus : alperes/ Az ökör mellett megjelenik a ló is, mint a szántásnál használt igavonó állat. Szerepe, jelentősége egyre növekszik, aho gyan korban közeledünk hozzánk. Gyorsabb munkája, s egyéb jó - 130 -