Bellon Tibor: Karcag város gazdálkodása. Földművelés. – A Damjanich János Múzeum közleményei 34-35. (1973)

A GAZDÁLKODÁS FORMÁI Néhány szó a jászkun "birtokviszonyok történetére! A bevezetőben utaltunk rá, hogy az általános érvek mellett milyen helyi sajátosságok azok, melyek arra késztetnek bennünket, hogy anyagunk tárgyalását a 18. századdal kezdjük. A történetírás jól tisztázta már a Kunok történetét a bete lepedéstöl kezdve. Ennek során az is tudott, hogy az egymást követő századok alatt különböző kiváltságokra tettek szert a jászkunok. Ezek szintje a 18. századra megegyezett a nemesi kiváltságok szintjével. Éppen ezért volt nagyon súlyos csapás II. Lipót törvénytelen tette, mellyel a hármas kerületet teljes egészében ko ronabirtokként kezelte s eladta. Ezzel megsemmisitette a századok alatt szerzett kiváltságokat, a területen élő lakos

о — kat jobbágysorba taszította. A török kiűzése után a felszabadított területeket a Habsburg ház ugy tekintette, mint fegy vérrel megszerzett uj birtokot, s minden korábbi előjogot i gyekezett semmissé nyilvánítani, hogy hatalmát korlátlanul érvényesíthesse. Az uj.szerzemények egy része kamarabirtok ma radt, másik részét udvar hü emberek kapták szolgálataik fejé ben, harmadik részüket eladták, vagy elzálogosították. Ennek esett áldozatul a Jászkunság is, 17o£~ben az eddig kiváltságokat élvező területet II. Lipót eladta a Német Lovagrendnek 5oo ezer forintért. Hiába volt minden tiltakozás a lakosok és a Rendek részéről a jogtalanság ellen, az uj tulajdonost jogaiba ünnepélyes keretek között beiktatták. A sérelem Q mm