Bellon Tibor: Karcag város gazdálkodása. Földművelés. – A Damjanich János Múzeum közleményei 34-35. (1973)

van, 1 Kisújszállásba és Kardszagon egy Takács nevű görög dinnye faj a magyar országi leghíresebb dinnyékkel vetekéüik,»

2

^

6 Egy másik munkájában pedig FÉNYES Elek városunkról azt »oa/dja : "Határa nagy kiterjedésű s gazdag fekete földből álló rónaság, hires görög dinnyét s tágas szőlőskertjeiben mee237 lehetős bort termeszt." PALÜGYAY Хжге egyik forrása minden bizonnyal FÉNYES Elek volt, a tőle- vett idézetben - láthatjuk - több, szinte a szó szerint átvett mondat. Az általa leirtak tulajdonképpen a változás előtti pillanatban rögzítik a város növénykultúráját abban a formában ahogyan az egy évszázad alatt kialakult : " Növények országából a Nagy-Kunságban igen szép a nagymennyiségű tiszta búza terem, melly aczélosságáért, sikerességéért a debreczeni sütőnők által nagyon kerestetik, Агра a Nagy-Kunságban több terem, mint zab. A kása kedves eledele lévén a köznépnek, köles bőven vettetik. Kerti vetemény s.zöldség ölé§i

s nagy jó izü spárgák a mezőkön vadon teremnek. Gyümölcsből sárga és görög dinnye nagy bőséggel, s kivált a Kisújszállási és Karczagi görög dinnye a magyarországi leghíresebb dinnyékkel vetekedik. Szőlőskert kisebb nagyobb mértékben majdnem minden kun községi határban miveltetik, jóság tekintetében a halasi és kardszagiak dicsértetnek." Karcagon a legnagyobb súlya a gabonatermesztésnek van. Szinte azt mondhatjuk, hogy gabona monokultúra a jellemző erre a területre. .Mint korábban láttuk, a tanya- és ugarföldekbe csak gabonafélék — elsősorban tiszta búza került. Más növények csak a járulékos földeken teremtek. - 111 -