Bellon Tibor: Karcag város gazdálkodása. Földművelés. – A Damjanich János Múzeum közleményei 34-35. (1973)

Termesztett növények A város gazdasági szerkezetében a termesztett növényeknek a szerepe és jelentősége napjainkhoz közeledve egyre nő. A szántóföldi termelés kiszélesítése, az intenzivitás növelése s a termesztett növénykultúrák szamának szaporodása jelzi ezt a növekedést. A legkorábbi adat, mely a Kunság és a Jászság növény- termesztéséről ad hirt, a 15. század közepéről való. 14-53ban a királynak a kunok és jászok évente 2oo kg búzát, 4oo kg zabot, 5oo kg borsót, lencsét, kölest voltak kötelesek 235 , adni. A helyi, levéltári források mellett irott anyag csak a 19. században bukkan fel újra FÉNYES Elek és PALUGYAY Imre munkáiban. FÉNYES Elek a következőket irja munkájában: "Tiszta búza legtöbb s igen szép terem a Nagy Kunságban, melly acélosságáért, sikerességéért,a debreczenyi sütőnek által nagyon kerestetik. Árpát a N. Kunságon és Jászságon többet termesztenek, mint zabot. A kása kedves eledele lévén a köznépnek, e végből köles mindenütt bőven vettetik. Kereskedési növényekből kendert, lent» dohányt csupán házi szükségre termesztenek, s néhol erre sem elegendő. Repezét a N. Kunságon néhány urak nagyba kezdtek termelni, de ennek rendes mivelete, illyen dolgozó kezekben szűkölködő vidéken, felette sok akadállyal jár. Közönséges kerti vetemény és zöldség elég van, s nagy jő izü spárgák a mezőkön vadon teremnek. Gyümölcsfákat csaknem kirekesztőleg a szőlőskertekben látni

t mellynél fogva gyümölcsben érezhető a szükség, s áltáljába© ennek termesztésére s nemesítésére kevés gond fordlttatik. Ig^é'síránt sárga és görögdinnye nagy bőséggel / - llo -