Bellon Tibor: Karcag város gazdálkodása. Földművelés. – A Damjanich János Múzeum közleményei 34-35. (1973)

iei egy szárazabb évben, iáikor a karcagi rétek szinte teljes kiszáradnak, a füvelő rét kevés, s levágják a nádfiókot takarmánynak, olyankor Karcagról mennek Püspökladányba nádat ' 2P 8 vásárolni/ Általában a nád osztásának ideje az időjárástól függően november és január közé esik. Amikor annyira felfagyott a rát, hegy rá lehetett menni, azonnal elkezdték az osztást, nehogy egy enyheség, korábban jött meleg vagy a nagy hó megakadályozza a nádvágást. 1793. november 9-én felszabadítják a rétet, minden lakos köteles a város számára ;vo kéve nádat levágni s bevinni a város földjére. " 1791ben is november közepén szabadul fel a nádas, de az irre demptusoknak csak karácsony után engedik meg, hogy szabadon vághassák : " a* kik ez ideig tilalom ellen vágtak *s halhéj jtttcat raktak, tartoztasson Is és a város Kertyébo bor„23o aásson. ' A 18. század.vege felé találkozunk azzal a jelenséggel, hogy a nádat is birtok után osztják. Ettől kezdve ez less az általános, rendszeres, ugyanúgy mint más járulékföldeknél 231 láttuk. Az időjárási viszonyok nagymértékben befolyásolták a nád vágását. Nagy hóban sem osztani, sem vágni nem lehetett. Legjobban a száraz fagyokat szerették,\ l8lo—ben is sürgetik a lakosok a tanácsot,.hogy addig osszák ki a nádat, 212 síig " az idő eresebb nem lesz." J 1849 januárjában " a zavarok között teljes lehetetlenség" a nád osztása, ezért, hogy • " még is'a lakosság nád nélkül ne maradjon egészen elhatároz« .tátott, hogy jövő hétfőtől kezdve a* Városi lakosság számára a' nádvágás felszabadul oliy megjegyzés és világos óvás mellett, hogy ezen felszabadítás egyedül csak a* jelan egyes e~ setre, és minden további kötelezés nélkül történik.

M ^ - loS -