Korek József: A Tisza II. régészeti leletei – A Damjanich János Múzeum közleményei 33. (1973)

kívánt„ A felada

t elvégzésére-a Magyar'Nemzeti Múzeum ösz„ szefogásával a területen érintett megyék, * Szolnok,. Heves, Borsod <- bevonásával nagyobb munkaközösséget hoztunk létre, akik elvégezték a táj felderítését, a cél megvalósításához szükséges ásatásokat és az eredmények részleges közlését. A munkában tizenkét régész vett reszt, kilenc év alatt 1593 ásatási nappal és először a Szolnok Megyei Tanács, majd a Művelődésügyi Minis

ztérium Tudományos Kutatási és Fejlesztési Alapjának •anyag

i támogatásával három mill

ió forint ráfordít ássál fol

yt. A táj régészetileg szinte fehér folt volt a térképen. Eltekintve 1-2 lelőhelytől, ahol a miskolci, Régebben, a tiszafüredi múzeum, illetőleg, ahol a Magyar Nemzeti Múzeum dolgozott, kivül esett a muzeumok vonzási köréből, A táji adottságok is különböztek a szokványos területtől s a soha fel nem tört rétek, az ismétlődő áradásból származó lerakó^ dások összetettebb módszer kidolgozását tették szükségessé. Az'előkészítés a táj földrajzi adottságaira, az őstáj-jelleg megállapítására összpontosult, felhasználva erre a geológiai, ősnövénytani adatokat, a terepformációkat, .amelyeket elsőizban kíséreltünk meg légifotók kiértékelésével meghatározni. Magszareztük a területre vonatkozó legifalvételeket, a cél nak magfelelő alacsony magasságból, a legjobb látási szög mel lett a kritikus helyekről uj felvételeket készítettünk. Nagy segítséget jelentett a vízügyi hatóságok és a levéltárak térképanyaga. Az előkészítéshez tartozott a területről ismert lelőhelyekre vonatkozó valamennyi adat felgyüjtése és a nagyon aprólékos terepbejárás. Az ártér nagy kaszálói nehezen feldték