Korek József: A Tisza II. régészeti leletei – A Damjanich János Múzeum közleményei 33. (1973)

zolták I* Istvánnak azt a törvényét, amely több közösség számára tette kötelezővé a templom felépítését. Jó példája ennek Kisköre, ahol a központi település a mai falu helyén a kat. templom melletti terraszon fekszik ás körülötte 5-6 km-es körzetben található olyan Árpád-kori települések, ahol nincs templom és hiányzanak a siíok. Ezeket nyilván a központi helyen temették el. Nagyobb méretű Árpád—kori település volt a Kisköre-Gát lelőhelyen, Szingegáton, Várfenéken , Az okleveles adatokból ismert, hogy ezen,a területen állott a mai Borsod megyei legkorábbi apátság, A százdi apátság lo66„ évi alapitó levele csak 1267—bői származó másolatban maradt meg és helyét különböző területeken vélték. Tisza— keszitől D—re, mintegy 2 km—re lévő emelkedésen K. Végh Katalin végzett próbafeltárás alapján "bizonyitást nyert, hogy nagyobb kőépület volt itt, amelynek összefüggő alaprajzát a terület teljes bolygatottsága miatt megállapítani nem lehetett. A jelenségekből feltételezhető, hogy e korai* s a történelemben fontos szerepet játszó apátságot ide lokalizáljuk, Tiszanána—Dinnyésháton a Tisza aj medre mellett találtuk meg a középkori Tiszanána templomának maradványát. A lelőne lyen Parádi Nándor feltárta a 16 méter hosszú, 8,9 méter széles gótikus templomot. Szentélye a nyolcszög három oldalával záródott, A szentélyt a hajótól lépcső választotta el. Alapozása és fala kőből épült, amelyből a legtöbb helyen a szétbontott alapokat találta csak meg. A templom belsejében és köz — vétlen közelében 87 sirt bontott ki. Az egyik sirból ezüst karikagyűrű, kontytü és I. Ferdinánd 154-o—ben vert dénára került elő. Egy másik sirban fémszállal átszőtt főkötő, ékköves arany - 38 -