Korek József: A Tisza II. régészeti leletei – A Damjanich János Múzeum közleményei 33. (1973)

szenek a sirok és milyen óriási számban. Sajnos a dunaújvá­rosi temető elmaradt feldolgozása, a leletanyag keveredése, részleges pusztulása miatt nincs meg a kivánt eredmény, de figyelmeztető is yolt a hasonló kiterjedésű tiszafüredi te­mető feltárásánál. Nem törekedhettünk valamennyi temető tel­jes kimeritcsére, egy temető körülhatárolható részének le ­zárását céloztuk, bizva abban, hogy egy 7o %-os feltártság az általánosítható törvényszerűségekhez elegendő alapot szol­gáltathat . Nagy reménnyél kecsegtetett a Poroszló-Aporhát lelőhely, amely a tiszafüredi hidtól É-ra 3oo méterre fekszik, s ahol Kovács Tibor 1965—ben végzett próbafeltárása sánccal körül — vett telepet sejttetett. Patay Pál 1969-ben és 1971—ben mint­egy 7oo ní-en végzett feltárásával megállapította, hogy a te­lep nem volt erőditett. A mintegy loo cm vastag kulturréteg egységesen a gávai kultúra leleteit szolgáltatta és elsőiz— ben nyújtott lehetőséget e kultúra jelenségeinek megfigyelé­séire, A telepen két szintet figyelt meg tűzhelyekkel, padló­sározásokkal. Két méhkasalaku gödörből nagy mennyiségben gabo­nák, ill. hüvelyesek magvait gyűjtötték be. Az igen gazdag le­letanyag — különösen kerámiában - lehetőséget nyújt majd a gá­vai kultúra kapcsolatainak kiterjedtebb vizsgálatára. A gávai kultúra elpusztitott temetőjéből származó lelete­ket eredményezett Kemenczei Tibor Tiszakeszi—Tiszapart I,le­lőhelyen végzett hitelesítése, mig a Tiszakeszi-Tiszapart III.. lelőhely, illetőleg a Szódadomb e kultúra telephelyét hozta felszinre. A korai vaskor emlékeit szórványosan találtuk meg. Biz­tosan ide sorolható a bronzkori település tetején talált ham­- 26 -

Next

/
Thumbnails
Contents