Korek József: A Tisza II. régészeti leletei – A Damjanich János Múzeum közleményei 33. (1973)

meghaladó nagyság, jellemzőek a magtérszerü építmények, a Közép—Tisza mentén hasonló formákat nem találunk. Hiányoznak a szegletes agyagládák és a legnagyobb tárolóedények űrtartalma is alig haladja meg a 3o litert. Ez azt mutatja, hogy ezen a területen nem volt a földmüvelés nagyon intenzív, illetőleg nem volt annyi készlet, amelynek tárolására a nagy méretek, vagy külön épitményak szükségesek lettek volna. Az állattenyésztés fokozottabb müvelését közvetett formában az is mutatja, hogy a középtiszai telepeken szórványosan kerülnek elő a halászathoz használt csonteszközök és sokkal kevesebb a telepeken talált halmaradvány, helyette viszont a kagyló jelentett fontos kiegészitő táplálékot, A kiskörei feltárások fontos adatokat eredményeztek a tiszai kultúra te

metkezési szokásairól és demográfiája— ról, A feltárások során 36 neolitikus temetkezést találtunk, közöttük négy zsugoritott sirt /lo* 11, 13» 22./ a vonaldíszes kultúra népeihez kötünk, s 32 temetkezés tartozik a tiszai kultúrához^ A tiszai kultúra temetkezésének jellemző ritusa a Közép-Tisza vidékén a nyújtás, és a DK-Ny-i tájollás, A nyújtott temetkezés ritusa általános érvénnyel a neolitikus kultúrák között ezen a telepen lép fel. A Dél-Alföld területén szórványosan előforduló esetektől eltekintve a nyújtott temetkezés viszonylag kis területre terjed ki és a középső és É-i Tisza vidékére korlátozódik ugy, hogy egy temetőn belül a két ritus nem keveredik. Fel tétlenül helyi sajátság,, amely csupán egyes községekben terjedt el és kialakulása összefüggésben lehet azzal a néphul Iámmal., amely a késő-ttealitikum Tisza-Herpály-lengyeli kul— - 15