Korek József: A Tisza II. régészeti leletei – A Damjanich János Múzeum közleményei 33. (1973)

pusoktól. Itt a lakógödör a jellemző építészeti objektum,.. Az ujkőkor kutatásában a gödör lakásként való felhasználá*sának feltételezése kezdet óta kísért, de a kérdés ma sem lezárt. Kiskörén a feltárások során az összefüggő nagyobb 25oo ri területen tiz gödör került elő. A kisebbek 3*3* átlag lo-12 tf alapterületüek, a nagyobbaknak megközelítően 2o—22 tf az alapterületük, amelyeknek nagyaága megfelel a délalföldi telepek nyeregtetős házainak. A gödrök alja sima, egyenes, a beásott oldalfal is elég meredek, ami megfelel a putri követelményeinek, A legfontosabb tényező a tűzhely jelenléte, amely szinte kivétel nélkül mindegyikben megtalálható, vagy a gödör alján, vagy oldalfalába mélyítve készült, a padlószintnél minden esetben magasabban. E tűzhelyek formája félköralaku és kiképzésük arra mutat, hogy az a földből kivájt kemence technikájával készült. E lakógödrökben uj jelenség az alján lévő padka, amely a 2, gödörben szinte a fél gödröt körülvette a bejárati rész — szel szemben. A padkás gödör előfordulása megerősíti azt a feltételezést, hogy lakásnak használták. A gödör fedését kétségtelenné tevő cölöplyukakat nem találtunk, csupán apró sártapasz-rögök jelezték helyét az elszíneződés mellett, A paticsnak e vékony rétege a sövényfal sározására, esetleg könnyű faszerkezetre akasztott bőrből, vagy nádból készült, tetőre utal, amellyel csupán a kunyhó egy részét fedték, be, A gödrök alján talált vastag kagylóréteg, az elegyengetési szintek huzamosabb használatot mutatnak, és talán nem tévedünk, ha a táplálkozást előkészítő munkahelynek tartjuk. E gödörtipusnak az Alföldön határozott előzményei van — nak, mert az alföldi vonaldíszes kerámia telepein eddig csu- lD -