Kaposvári Gyula: Szolnok az 1848-49-es forradalom és szabadságharc időszakában – A Damjanich János Múzeum közleményei 31-32. (1973)

tárózhatjuk a Tisza és Zagyva folyó, Ady Endre utca - Gólya kocsma és a Büge /ma Meder utca/ által bezárt négyszöggel. Ettől É-ra, ill. Ny-ra nagy szérűskertek voltak kevés házzal. Az 184-7-ben. é pult vasút Abony. felöl jutott a városba. A ma is meglévő "Indóház" /vasútállomás/ a Tisza partján volt./Azt a részt ma is Ószolnoki pályaudvarnak nevezik./ Ettől D-re, a Dohánybeváltó alatt volt a Szt.János kápolna / a Tisza kanyarulata alámosta és az 1879-es nagy árv\z végleg eltüntette nyomait./ A hideg, fagyos időt, a megáradt vizet kell még megemlítenünk és akkor tisztán áll előttünk, hogy milyen körülmények között folyt a szolnoki csata, 184-9, március első napjaiban a császári csapatok Karger vezényletével Szolnokot megszállva tartották. Abony

ban pedig az Ottinger dandár szállá solt. A magyar csapatok Törökszéntmiklóson voltak táborban. A magyar lakosság mindig hirt adott az osztrák csapatok helyzetéről és igy Szolnok erődítéseiről is. A már emiitett védelmi berendezéseken kivül megemlitjük a Szt, János kápolna környékén beásott 18 és 12 fontos ütegeket, lőiránnyal Szanda felé. Á helyzet ismeretében érthető Damjanich terve, amely szerint Vécsey Szanda felől színlelt támadással magára vonja a védők figyelmét, s ez alatt Damjanich hadosztálya Cibakháza tájékán átkel a Tiszán és Vezseny-Várkonyon keresztül csendben megközelíti Szolnokot, így is történt. Damjanich hadosztályának sikerült majdnem észrevétlenül elérni Szolnok déli szegélyét, a Tószeg felőli utón és a mai Papírgyár környékén várakozott a támadás megkezdésére a köd leple alatt. A Tisza-parthoz legközelebb volt'a Schvar_ zenberg 19» zászlóalja, mellette a 65. zlj., majd a _ 54 _