Kaposvári Gyula: Szolnok az 1848-49-es forradalom és szabadságharc időszakában – A Damjanich János Múzeum közleményei 31-32. (1973)

lóalj zömétől előrelovagolt ... megdorgálta Far­kas hadnagyot, hogy lövetett, noha parancsot nyert, hogy szükség nélkül ne lövettessék ... Lehetett ekkor reggel 7 óra. A köd még mindig roppant sürü volt... Tószeg már oly közel van Szolnokhoz, hogy céli — rányosnak tartotta Leiningen a csapatot megálli­tani, nehogy szakadás álljon "be az első'harcra ­sálban« Az első harcvonal gyalogsága ... "osztály­oszlop-középre, egyenlő magasságban ! " alakzat ­ban menetelt. Nagyon nehéz volt megtartani a meg­kívántató köztávolságokat gr. Leiningen dandárjá­hoz is. Hát még a melletünk egyvonalban menetelő tüzérségnek ! De legnehezebb volt a 2-ik dandár­nak ... a kellő vonalat meg a 60 lépés térközt, a tüzérség mellett betartani. Azt akarta, vagyis i­gazgatta éppen gr. Leiningen, ekkor jelent meg Damjanich, nagy lármát csapott, hogy még'az oszlo­pok és a tüzérség előtt nincsen raj vonal. Azonnal minden osztályoszlopból két—két szakaszt'egy-egy tiszt vezénylete alatt rajvonalba küldtek, A 3~i-* honvédzászlóalj " Irányvonal, támadás Szolnok l " i» de Szolnokból még a tornyot sem láttuk. Azonban alig indultunk meg, lehetett 8 óra, - meg­szólalt Szolnokon a riadólövés. Azon lövés is oly tompán hallott, hogy azt véltük még 2-3.000 lépés­re lehetünk, de Illésy Sándor és Tarnay Károly fő­hadnagyok — kik, mint egykor diákok itt Szolnokon jártak - váltig azt mondták, hogy rögtön rábukka­nunk:" Szolnokra. Keveset 8 óra után hirtelen emel­kedett a köd. Akkor, de még a ködben, puskatüz a 9-ik zászlóaljnál kezdetét vette. A tüzérség még mit sem látott, de már lemozdonyo­zott és tüzelésre készen állott. Csakhamar a Kai­ser Alexander ezred egyik zászlóalja rajvonalának dolga akadt, A Molnár-utca déli kijárata melletti - 28 -

Next

/
Thumbnails
Contents