Cseppentő Miklós: Tiszaroff története – A Damjanich János Múzeum közleményei 28-30. (1971)

mérő Ur az. Urbériség kihasittasával a fentebbi osztályzatok kiszámittásával készeni eend akkorra bizonyos határnapot kitűzve a távol levő földes Urakat is nyilhúzás s a több teendő végett egybe nuzni méltóztassék, Költ Roffon Augusztus 8= dikán 1842," /loo/ A birtokok szétválasztása után különösen fontossá vált a távolabbi birtokrészek megközelítésének a biztositása. Különösen a Tisza másik oldalán fekvő Akolhát megközelitése okozott gondot, ezért felvetődött egy "lábas" hid építésének a gondolata. 1845. március 15-én Borbély Sámuel levélben közölte Magyary Kossá Sámuellel Gyönkön, hogy : " A Röfi határhoz közel fekvő Taskonyi pusztának Birtokossá Gróf Szapáry Josef Ur, több Röfi Birtokosok előtt azt nyilatkoztatta k-i, hogy jóllehet ő a Tisza túlsó partján birtokos Szatmári Püspökséggel edgyet értőleg Taskony és Kis Köre között Lábas Hidnak a Tisza vizén való épittésére magát már elhatározta, ezen határozatától mindazonáltal azon esetben ha a Lejtői Révet biró Röfi Földes Uraság hasonló Hidnak ké — szittetésére magát ajánlja, elállani kész. A felszólitás következtében figyelembe vévén a felszól!itottak Valamint azon hasznokat mellyek egy lábas hidnak a Lejtői Rév hellyén Való felállitásából a Rofi földes Uraságra háromolhatnának, ugy azon kárt és rövidséget is, mely a mondott hidnak Taskonynál, mint a Lejtői fiévtől tsak fél órányi távolságra eső hellyen leendő felállitásából következhetne

s jónak látták a felszóllitó Gróf.. Urat addig is mig több Birtokos Társaikkal értekezve, végső nyilatkozást adni módgyok lenne, az esánt tenni bizonyossá,hogy a Röfi földes Uraság nem ugyan saját költségén, mivel illy vállalatnak kivitelére tetemes költa$