Cseppentő Miklós: Tiszaroff története – A Damjanich János Múzeum közleményei 28-30. (1971)

Nemesebb fákat : gesztenyét^ szilfáig tölgyet-, bükköt* gyertyánt, stb. a község területén csak elszórtan lehet találni. Az erdőkben az

r nyúl, róka, fogoly

t fácán található, A termőtalaj hasznosítása mellett a megye mélyföldtani viszonyait is tanulmányozzák már 1848-óta a Magyarhoni Földtani Társulat keretében. A felszabadulás.után a Magyar Állami Földtani Intézet alkészitette az 1953-1956 közötti években a ma is használatos országos földtani térpet. *A perspektivikus területek közül - az előkutatás szemszögéből — a legfontosabb terület a .Besenyszög, Tiszaroff—Tiszafüred területére terjedő gravitációs maximum szeizmikus megkutatása*

1 — íejti ki véleményét a Jászkunság 1963, augusztusi számában Dr. Völgyi István^. M

Kőolaj és földgáz Szolnok megyében" c. tanulmányában. Remélhetően e cikkben felvetett lehetőségek alapján megindított kutatásnak és feltárásnak sikere lesz Tíszaroff fejlődésének szempontjából is. A község és környékének éghajlata az Alföld középső térségének éghajlatához hasonlít. Szolnok megye éghajlata az Alföldön az egyik legszárazabb terület. Tiszaroff éghajlata ezen belül is az e— gyik legszélsőségesebbj legszaszélyesebb. Csak rá kell pillantani az alanti számadatok— ra, s látjuk, hogy az 195o-6o közötti tiz év a ~ latt milyen gyakran volt olyan hónap, amikor e — gyáltalán nem esett csapadék. Például2 1959.februárban, 1953* márciusban 3 &% 1956. márciusban 2 mm* 1956-. szeptemberében nem volt

t- 1958. szeptemberében 2 mm

y 1951. októberében 3 ™% 1953. decemberében 5 mm. csapadék hullott. Az 195o-6a közötti évek csapadékmegoszlása a következőképpen alakult t & -Í;JÍ>