Cseppentő Miklós: Tiszaroff története – A Damjanich János Múzeum közleményei 28-30. (1971)

rendbeszedést és tagosztályt tárgyaló perét f melly— nek felolvasása után a következő képpest Itiltetett Az Uriszék Itiletei átallyában jóvá hagyattat— ván a befejezett per a Tns Vármegyének bemutattat— •ni rendeltetik." n 1843 martius SÍ-én az ürbéri Törvényszék e— lőtt Borbély Mihály és több Roffi adófizetők elé­adják, hogy úrbéri utón külön kiadott legelőjüknek egy részét az árviz miatt,több kevesebb ideig nem használhatása miatt marháikat csak az ugaron tart­hatják, s igy ottan a legeltetést nem gyakorolhat­ják, továbbá a falubul csak három ut vezetvén kül­ső illetőségeikhez, abban sem egyezhetnek meg mellyik útnak elejére haj csak a közös pásztor által őrzen­dő marháikat, valamint azon sem, mennyi marhát le­hessen egy vagy fél telkes vagy zsellér embernek tartani, e panaszaikra nézve tehát földesuraiktól orvoslást nem nyerhetik, a marhátlanabb lakosokat az ugar felszántásától eltiltattni egyébb köztök levő kérdéseket czélszerü rendelkezés által elin­téztetni Fő szolgabiró Okolicsányi Gusztáv ur igye­kezzék a folyamodásban kitett panaszokat a Roffi lakosok között jó móddal elintézni. 11 * 1847 évi közgyűlésen Okolicsányi Gusztáv főszolgabíró múlt év Martius 21-én kelt végzés kö­vetkeztében hivatalosan jelentette : hogy a szabá­lyozási per befejezve lévén a nyomásokra osztott úrbéri földek legeltetése közösen használtatik, e közösségből kifolyó sérelmek lévén orvos olandók,, Roff helységét arra szólitotta fel, hogy határjuk helyzetéhez és minőségéhez képest tervezzenek egy legeltetési számarányt, mellyét megállapítás vé­gett be is mutatott, a kukoricával az ugarföldek­nek beültetése iránti panaszt pedig alaposnak ta­lál ta t mert a legellő a tisza árjának van kitéve. -84

Next

/
Thumbnails
Contents