Cseppentő Miklós: Tiszaroff története – A Damjanich János Múzeum közleményei 28-30. (1971)
rendbeszedést és tagosztályt tárgyaló perét f melly— nek felolvasása után a következő képpest Itiltetett Az Uriszék Itiletei átallyában jóvá hagyattat— ván a befejezett per a Tns Vármegyének bemutattat— •ni rendeltetik." n 1843 martius SÍ-én az ürbéri Törvényszék e— lőtt Borbély Mihály és több Roffi adófizetők eléadják, hogy úrbéri utón külön kiadott legelőjüknek egy részét az árviz miatt,több kevesebb ideig nem használhatása miatt marháikat csak az ugaron tarthatják, s igy ottan a legeltetést nem gyakorolhatják, továbbá a falubul csak három ut vezetvén külső illetőségeikhez, abban sem egyezhetnek meg mellyik útnak elejére haj csak a közös pásztor által őrzendő marháikat, valamint azon sem, mennyi marhát lehessen egy vagy fél telkes vagy zsellér embernek tartani, e panaszaikra nézve tehát földesuraiktól orvoslást nem nyerhetik, a marhátlanabb lakosokat az ugar felszántásától eltiltattni egyébb köztök levő kérdéseket czélszerü rendelkezés által elintéztetni Fő szolgabiró Okolicsányi Gusztáv ur igyekezzék a folyamodásban kitett panaszokat a Roffi lakosok között jó móddal elintézni. 11 * 1847 évi közgyűlésen Okolicsányi Gusztáv főszolgabíró múlt év Martius 21-én kelt végzés következtében hivatalosan jelentette : hogy a szabályozási per befejezve lévén a nyomásokra osztott úrbéri földek legeltetése közösen használtatik, e közösségből kifolyó sérelmek lévén orvos olandók,, Roff helységét arra szólitotta fel, hogy határjuk helyzetéhez és minőségéhez képest tervezzenek egy legeltetési számarányt, mellyét megállapítás végett be is mutatott, a kukoricával az ugarföldeknek beültetése iránti panaszt pedig alaposnak talál ta t mert a legellő a tisza árjának van kitéve. -84
