Cseppentő Miklós: Tiszaroff története – A Damjanich János Múzeum közleményei 28-30. (1971)

tehetni amit akar alázatosan könyörgök tekintsen föl ara a Nagy bíróra a ki mindeneket igazán meg tud itélni azon kérném ha nekem nem hiszi Méltóztasson azon eleségjét megszárítani próbára ha minden kila el nem veszejt fél nyolcadost tehát akor tudhatja a tekintetes Ur hogy az molnárok lopták el,

: azon három kila tiszta búza ha igazi száraz lett volna kivánt volna három kanna vizet de mikor az ásztatóba ki önt öt ük majd. az eszem ment el hogy hogyan légyen aból jó liszt mikor egy két szem búza száraz volt közte a többitől pedig ha az köröm közöt öszve nyomtam viz fatsarodot ki de mi féltünk az tekintetes nagy érdemű Urunknak pa—' rantsolatját el mulatni, hogy halaszthatuk volna az őrletést jó időre hogy az búzát meg lehetet volna szárasztani mivel mindég olyan nagyon siketet ik hogy épen nem lehet az őrletést halasztani az Hajduinas elég bizonságot ad az ő nedvessége felől mivel az sákbk/zsákök/ majd tsak meg nem gyulát az lisztje és az mikor őrlete az legény ugyan nem voltam Magam jelen de mindjárt panaszkodott a legény hogy alig tuta megörletni az nedvesség mijat és akar ki próbálja meg másával ugy megtudni hogy malomba lopódik el avagy mi az fogyatkozás. Ezel vagyok a Tekintetes Főbiró Uramnak pa— rantsolatját mindenekben teljesítő szolgája /Olvashatatlan aláirás/ Molnár" /76/ A földesurak egymás között is állandóan hadakoztak a jövedelemért, a birtokokért. Például 17?7*-l783-ig a família egyik élelmes tagja Jármy László a többieket is kijátszotta és a Lejtői Rév jövedelmét megkaparintotta. A megyei bizottság a tanuk vallomása alapján a kővetkezőket állapította meg : " A Lejtő nevezetű révnek esz tendőnként mitsoda jövedelme vagyon, azt a Tanú -65-