Cseppentő Miklós: Tiszaroff története – A Damjanich János Múzeum közleményei 28-30. (1971)

IV. TISZAROFF KÉPÉNEK ÉLETE A TÖRÖK HÓDOLTSÁG ÉS A HABSBURG-GYARMATOSÍTÁS IDEJÉH / 1526-1790 / A mohácsi csatában hosszú időre megpecsételődött az ország sorsa. A három részre szakadt ország lakói a török'és német elnyomás terheit hordozták roskadozva. Az ország középső része — Roff is —török hódoltsági területhez tartozott. A török a megszállt területeken katonai alapon szervezte meg az életet. A földet egész terjedelmében a szultán vette birtokába. Egy része kincstári birtok lett, a többit pedig hübér-birtokként kiosztotta. A török földesúr személye gyakran változott, a gazdacserét pedig mindig a szerencsétlen föld népe sinylette meg. Ugyanakkor az elmenekült földesúr is megkövetelte a jobbágyaitól járó adó fizetését. így a hódoltság alatt két ura volt a földnek : a török földesúr és a régi Mrtokos. A fentiekkel magyarázható* hogy Dobó István 1548—iki számadásaiban - melyben az egri püspökség jövedelmét összeirták, hogy a jövedelem kétharmadát az egri vár fenntartására fordítsák — Roffot is számontartja a "districus Kis Hevesben" levő községek között, mint már a Hunyadiak korában r a 15. században Heves vármegyéhez tartozó helységet. /25/ A hódoltság ideje alatt készült adóösszeirásokban a következő adatokkal szerepel Roff 2 -33 -