Cseppentő Miklós: Tiszaroff története – A Damjanich János Múzeum közleményei 28-30. (1971)

1963. 1964. 1965. 1967. beiratk.olvasók sz. 5o6 535 591 725 köles.kötetek sz. lo4-73 1154-8 22992 2334-9 Ha a fenti adatokhoz hozzászárnitjük egyfelől, hogy az iskoláskorú gyermekek által kölcsönzött olvasnivalót felnőttek is szívesen olvassák, másfelől viszont a könyveladás gyors növekedését, akkor természetessé válik az a kép, hogy Petőfi, Arany mellett Gorkij, Solohov írói munkássága is ismert a falu olvasni szerető köreiben. A műkedvelő színjátszásn

ak az 192o-as évektől kezdve szép hagyományai vannak a községben. Farkas Guszti bácsi neve és emléke ma is ugy él a falu lakóinak gondolatában, mint aki nagyon sokat tett azért, hogy évenként néhány alkalommal élményt nyújtson szereplőknek és nézőknek egyaránt. A műkedvelő csoport munkájára itt is az volt a jellemző, hogy csak alkalmakként verbuválódott, műsorában pedig a haladó eszmei és művészi törekvések helyett a közvetlen közönségsikert biztositó népszínművek, operettek bemutatásaira szorítkozott az'egyébként lelkes, jóképességü színjátszó gárda, Hogy mennyire csak a hivatalos művelődési program hatására — ás nem képességeik hiánya miatt - alakult igy müsorpolitikájuk jellemző az, hogy nagyrészt ez a műkedvelő gárda volt az a bázis, amelyen a felszabadulás utáni kulturális élet ujjáteremtését elindíthattuk a községben. A felszabadulás után kulturforradalműnk első szakaszában 194-5—4-8 között a kultúra demokratizálásáért hirdetett harcot a párt. A tömegek bekapcsolása mellett a színvonalasabb kulturmunkára törekedtek. Eredményeik igazolására idézzük: - 288 -