Cseppentő Miklós: Tiszaroff története – A Damjanich János Múzeum közleményei 28-30. (1971)

1963. 1964. 1965. 1967. beiratk.olvasók sz. 5o6 535 591 725 köles.kötetek sz. lo4-73 1154-8 22992 2334-9 Ha a fenti adatokhoz hozzászárnitjük egyfe­lől, hogy az iskoláskorú gyermekek által köl­csönzött olvasnivalót felnőttek is szívesen ol­vassák, másfelől viszont a könyveladás gyors nö­vekedését, akkor természetessé válik az a kép, hogy Petőfi, Arany mellett Gorkij, Solohov írói munkássága is ismert a falu olvasni szerető kö­reiben. A műkedvelő színjátszásn ak az 192o-as évek­től kezdve szép hagyományai vannak a községben. Farkas Guszti bácsi neve és emléke ma is ugy él a falu lakóinak gondolatában, mint aki nagyon so­kat tett azért, hogy évenként néhány alkalommal élményt nyújtson szereplőknek és nézőknek egya­ránt. A műkedvelő csoport munkájára itt is az volt a jellemző, hogy csak alkalmakként verbuválódott, műsorában pedig a haladó eszmei és művészi törek­vések helyett a közvetlen közönségsikert biztosi­tó népszínművek, operettek bemutatásaira szorít­kozott az'egyébként lelkes, jóképességü színját­szó gárda, Hogy mennyire csak a hivatalos művelődési program hatására — ás nem képességeik hiánya mi­att - alakult igy müsorpolitikájuk jellemző az, hogy nagyrészt ez a műkedvelő gárda volt az a bázis, amelyen a felszabadulás utáni kulturális élet ujjáteremtését elindíthattuk a községben. A felszabadulás után kulturforradalműnk el­ső szakaszában 194-5—4-8 között a kultúra demokra­tizálásáért hirdetett harcot a párt. A tömegek bekapcsolása mellett a színvona­lasabb kulturmunkára törekedtek. Eredményeik i­gazolására idézzük: - 288 -

Next

/
Thumbnails
Contents