Cseppentő Miklós: Tiszaroff története – A Damjanich János Múzeum közleményei 28-30. (1971)

hattak többet ásonyomnyi földnél. A földosztással viszont gazdává váltak,'belekóstoltad az önálló gazdálkodásba. A korábban kisföldü parasztok je­lentős része is földhöz jutott y kiegészíthette birtokát. A múltban veszélyes létbizonytalanságuk megszűnt, a szorgalmasabbak néhány év alatt gaz­daságilag megerősödtek, A középparasztok helyze­te nem változott lényegesen. Legfeljebb előnyös volt részükre, hogy megszabadultak a piacon a nagybirtokok nyomasztó versenyétől, tehát szaba­dabban, bátrabban termelhettek piacra. A követ­kező évek nekik jelentettek legnagyobb gazdasági konjukturát, nekik kedveztek, innen ered többek között a közös gazdálkodástól való húzódozásuk is. A földosztás történelmi jelentőségének csök­kentése nélkül ma már viszont megállapíthatjuk, hogy a nagyon elaprózott mezőgazdasági kisüzemek saját ellátásukról elég jól tudtak ugyan gondos­kodni,, de piacra már nem futotta terményeikből, illetve nagyon drágán termeltek. Bizonyitás kép— pen néhány kiragadott határrész adatait vizsgál­juk meg. Hány parcella volt ? Dűlő neve l88l-ben 1945~ben 196o-ban Tólaposr 11 I05 3 Felsőrét 14 4lo 9 Ajtóshát 78 38 1 Boszora még pare-tlan 93 beépült Nyakas ze 81 2 Alsórét ' 1?3 Hogy miért adódott ilyen helyzet, jellemzés képpen néhány összehasonlítást a felosztott par­cellák nagyságáról ; — 230 —

Next

/
Thumbnails
Contents