Cseppentő Miklós: Tiszaroff története – A Damjanich János Múzeum közleményei 28-30. (1971)

tatás eredménye nem igazolta. Annyi azonban feltehető, hogy községünk területe is a hunok szállásterülete volt és a hagyomány szerint ezt őrzi helységnevében is. Arany János : Buda halála c, müvében szintén átveszi ezt a mondai hagyományt* amikor ezt irja: n Már Xeveházába Bendegúz .magtéré, Rof is oda szállott^ jó Buda testvére." /!„ ének/ Magyarázó jegyzetében a következőket találjuk :

x "így nevezem /Szabó Károllyal/ azon hun királyt, aki Róva, Reuva, Ruas, stb. név alatt fordul elő az évkönyvekben. Valószínűleg Rof helység tartja emlékezetét. Arany János," Pesty Frigyes is a mitológiai neveknél a. magyar mondakörből származtatja Roff nevét, /9/ Tagányi Károly viszont a szláv gyepüárok szóból származtatja az alábbi érvek alapján : •' A szlávban a gyepű—árkokra Rof, Rov, Ro— vistye, Revistye,Réva, Récse mai és eltűnt helyneveink emlékeztetnek. Ezek közül azok, melyek folyók mellett feküsznek, olyan árkokra utalhatnak^ melyek az ellenségtől megtámadott vidék elárasztásának czeljaira is szolgálhattak," /lo./ Ha a történelmi kutatás nem is döntötte még el végérvényesen a kérdést, a múlt emlékei őrzik annak a lehetőségét, hogy talán éppen a mai Ajtóshátnak és Borshalomnak nevezett dombokon a hunok sátrai álltak hajdan. A hun birodalom összeomlása után germán törzsek, majd avarok laktak a Tisza középső részén. Ebből a korból is tárgyi emlékek /Tiszaroff-Veres— tanyánál kiásott avar temető/ tanúskodnak arról

r hogy községünk területe már a legrégibb időktol kezdve lakott volt, története tehát jóval a honfoglalás előtti időkre nyúlik vissza. 17 -