Cseppentő Miklós: Tiszaroff története – A Damjanich János Múzeum közleményei 28-30. (1971)

as évek elején Tiszaroff és Tiszabura között a falu alatt húzódó gáton feltárt lakó— /halász/ telepet. Három kunyhócska alapja és. maradványai kerültek elő. Faluk ezeknek is sövényből volt fonva, melyet sárral tapasztottak ki. Főleg edénytöredékek kerültek elő, A telep valószínűleg leégett, mert az egyik kunyhóban-két halott összeroskadt csontvázát találták meg. Tiszaroff földrajzi fekvése, tengerszint feletti magassága a magyarázata tehát annak, hogy területén már a kőkorban és az azt követő rézkorban is megtelepedett az ember. Ezt bizonyitjak a— zok a korai rézkorból származó, szórványleletek is, amelyek a község határában'kerültek felszinre a tiszai kultúra emlékeiként./3/ Az emberiség fejlődésében nagy jelentőségű volt a bronzöntés feltalálása. Bronzból már tartósabb eszközöket, hatásosabb fegyvereket tudott készíteni a kor embere. A megye területéről nagyon'gazdag bronzkori lelet került a Nemzeti Múzeumba. Tiszaroffról szép formájú lándzsa gazdagítja ezt a gyűjteményt. A jazig-szarmaták telepeit edények, orsógombok őrzik. A Lejtői—révnél római urnákat találtak, melyeket szintén a Nemzeti Múzeumban őriznek. Az Örvényes halom dűlőben római korból származó aranypénzeket és a népvándorlás idejéből való csont — gyöngysort találtak./4/ Az idősebbed között a faluban sokáig az a hiedelem terjedt el, hogy az Ör— vényeshalómban egy csónak arany van elásva. Többen ásogattak ott, de a fenti kisebb leleteknél többet nem találtak./5/ Érdemes megérniiteni még a bronzkorból származó kurgánsirokat is. A község határa elég változatos, dombos. Ezek régészeti^feltárása költséges voltuk miatt eddig még nem történt meg. 19&7. márV -13 i