Benedek Gyula: Tiszapüspöki története – A Damjanich János Múzeum közleményei 26-27. (1970)

Házas zsellérek: Molnár Mihály, Tóth Alcianid, Tassi Józsqf, Fejér Adále(?), Farkas István, Farkas Imre, Göblyös József, Dudás József, Nagy János, Kis V. (ince) ?, Kerekes Pál, Tóth János, Vakhal Mihály, Gyetvai Mihály, Tombor István, Pál Pál, Polyák Imre, Péter V. (ilmos) ?. Hazátlan zsellérek: Tóth Józsefné, Krimóci István, Polyák Pál, Péter Mihály, Libor András. (?)187) A bevezető fejezetben említett elemi csapások hatására megcsappant az állatállomány és ebből mérhető le az a nagyfokú elszegényedés, amely a korszakban jellemezte a községet, összehasonlítás az 1799. évi állatállománnyal: A jobbágyok birtokában lévő állatok, db. Évszám Ló Tehén ökör Juh Sertés 1799 195 542 1828 146 43 1835 123 51 1836 129 52 1837 125 46 1838 102 45 Források: 1799: EÁL: HKSZ. lt. Bírói számadások. 1984. rakt. sz. Fasc TTT. Nrus. 85/c 17-18. pag. 1835-1838: Tp. rovásos öi., EÁL; HKSZ. lt. IV-7/a, 7. rakt. sz. 32. 1835. 6-7. pag. 1836. 13-14. pag. 1837. 22-23. pag., 1838. 3132. pag. A jobbágyság megszűnése. 1848. március 18-án* Kossuth kezdeményezésére fogadta el a pozsonyi diéta az úrbéri viszonyok megszűnéséről szóló javaslatot. Ugyanott, az országban kialakult forradalmi helyzet következtében a klérus lemondott az egyházat eddig megillető tizedről. A király április 7-én szentesítette a határozatot a többi törvénnyel együtt. A parasztok nagy örömmel fogadták a hírt, szomorúan kellett azonban tapasztalniok, hogy a felszabadítás utólagos magyarázkodással csak az 1771. évi Mária Terézia-féle urbáriumba szereplő földekre vonatkozik. Tehát a nem úrbéres jellegű földek — szőlő, írtvány, kert, majorsági * Törvénnyé a király szentesítése alapján vált 1848. április 7-én, de nem a március 15. felirat által javasolt kártérítéses formában, hanem kártérítés nékül, ahogy a pesti forradalom 12 pontja megfogalmazta. 124 1217 44 32 261 — 16 248 15 14 256 18 12 192 12 20 225 17 98