Benedek Gyula: Tiszapüspöki története – A Damjanich János Múzeum közleményei 26-27. (1970)

János, Török János> ifj. Hegedűs István, Hegedűs József 1/2 telket, Hegedűs Mihály, öreg Hegedűs János, Török Józsefné, Herczegh Márjton, Hegedűs István, Hegedűs Mátyás 1/4 telket, Hegedűs Ábel 1 telket, Hegedűs Gergely 3/4 telket, ifj. Hegedűs Gergely 3/8 telket művelt. (166) A szajoliak földhasználata később sem szűnt meg. Fejér László szajoli egytelkes nemes 1791-ben egy deserta telket, 1795-ben és 1797-ben két deserta telket használt Tiszapüspökiben. (167) Gazdasági szempontból a kor a legjellemzőbb vonása a termetlés sokrétűbbé válása és a terméseredmények megemelkedése volt. Az 1789. évi II. József-féle kataszteri felmérés tanúsága szerint a jobbágyok egészi évi termése a következőképpen alakult: termett összesen 9536 pozsonyi mérő* búza, 4376 pozsonyi mérő árpa, 4462 q édesszéna, és 2109 q savanyú széna. (168) A gabonából az átlagtermés 8 9/16 pozsonyi mérő, szénából pedig 1,68 q volt pozsonyi mérőnként. Jelentősen megnőtt a jobbágyok tulajdonában lévő állatállomány száma is. A jobbágyok állatállomány« 17í?9-ben: 118 jármosökör, 6 cimborás ökör, 274 tehén, 268 borjú és üsző, 169 hámosló, 26 csikó, 44 sertés, 1217 darab juh. (169) Habár a jobbágyok alapvetően külterjes mezőgazdasági művelést folytattak, erőteljesen kibontakozott a décsei morotvákon a halászat és az élő Tiszán a cserekereskedelem is. Itt szerezték be a lakosok a Kárpátokból és Erdélyből tutajokon érjkező só, szeg, szálfa, deszkaszüksógletüket. Az Egri Püspökség helybeli uradalma a. XVIII. század második felében vált ..korszerű" nagyüzemmé. Földjei Tiszapüspökiben, Besenyszögön és Tiszaszögön voltak, központja Tiszapüspöki belterületén volt, itt székelt az ispán is. Sonn Ferenc ispán 1795. évi számadáskönyvéből kitűnő keresztmetszet tárul elénk az uradalom termelőtevékenységéről. Besenyszögön két méhészeti telep, Tiszapüspökiben egy méhészeti telep, 368 sertésből álló sertéstenyészet, húszezer tégla egyszeri kiégetésére alkalmas téglaégető, egy-egy vízi és szárazmalom működött az uriadalom keretében. Tiszaszögön, ahol csak legelők voltak, lábasmarhák tenyésztésével foglalkoztak. 1795-ben 698 darab volt a gulya állománya és 2207 darab a juhállomány. A püspökség egész birtokán 1789-ben 1655 pozsonyi mérő búza, 1555 pozsonyi mérő árpa és 611 q széna termett. (170) A gazdaság viszonylag nagymértékű áruértékesítést végzett. 1795-ben például 512 pozsonyi mérő búzát adott el á 1 forint 50 krajcárért tiszapüspöki, besenyszögi, makiári, kerecsendi, deméndi, füzesabonyi lakosoknak. Élőállatok eladásából (szarvasmarha, juh) 2930 forint, széna, tégla, boreladásból 2144 forint bevételhez jutott a gazdaság. A bort viszonteladással értékesítették. Gyöngyöspüspökiben, Czibakházán, Füzesabonyban, Egerben 199 akó bort és * A pozsonyi mérő terület és űrmérték is egyútta,!. Egy pozsonyi mérő kb. 600 öl négyszögöl terület és 31,2 liter űrtartalmú mérőedény. Vetéskor egy kb. 600 négyszögölnyi nagyságú terület bevetésére 31,2 liter vetőmagot használtak fel. 90