Benedek Gyula: Tiszapüspöki története – A Damjanich János Múzeum közleményei 26-27. (1970)

Márton jobbágy pedig az ugyancsak Nógrád megyei Nagyzellőről 1714ben költözik Tiszapüspökibe.* Egy 1714-ben kelt balai határleírás szerint Tiszapüspöki Bálától délre(!?) feküdt. (91) A létezést bizonyítja egy 1712-ben kelt okmány is, amelyet Csomortanyi alesperes felmérése alapján készítettek. Csomortanyi alesperes a Rákóczi-szabadságharc után az egri püspök megbízásából felmérte a törökszentmiklósi Tiszamellék falvainak és egyházainak helyzetét, az egyházi élet újjászervezése céljából. Jelentéséből kitűnik, hogy Tiszapüspöki 1712-ben lakott volt, a templomot azonban lerombolt, elhagyott állapotban talláta. A régi lakosság a pusztulás idején szétfutott és magával vitte a templom pénzét is. Tassy Jánosnál aki 1712-ben jászladányi lakos, harminc magyar forint volt a templom pénzéből. A templom többi pénzén a község lakossága kiváltotta a tömlőéből Kis János nevű bíróját(ü) másodmagával, akiket azért zártak be, mert a község nem fizette a porciópénzt (császári katonaadót). A Csomortanyi-jelentés hat környékbeli településről szól — Fokorú, Szentivány, Tiszaszeg, Tiszabala, Szajol, Tiszapüspöki községekről — amelyeket Szajol és Tiszapüspöki kivételével elhagyottnak nevez. Idézet a jelentés Tiszapüspökire vonatkozó részéből: .,... Túl a Tiszán Püspöki. A templom lerombolva és elhagyva. Kálmán János mostani ládányi lakostól hallottam, hogy a templom aranyával váltották ki a tömlőéből a porcióért Kis János nevű püspöki bírót másod magával, akivel a falu tartozott volna, mennyi számút tehetett nem hallottam. Tassy Jánosnál, aki mostan Ladányon lakik vagyon harméncz magyar forint, kész letenni..." ** (92) Hol volt a község települési helye? Több adat szerint Tiszapüspöki az 1710-es években a Farkasdomb karcsuparti részén, a Rákóczi MGTSZ Kásásparti üzemegységétől közvetlenül északra két sor házból állt. * NÁL: Coscriptio Profugorum. 1723. jan. 12. 4. old. és Conscriptio Pro" fugorum Processus Kékkőiensis. 1714. 3.pag. * A jelentés egyéb körülményeiből kiderül, hogy Csomortanyi személyesen csak a tiszajobbparti helységekben, valamint Szolnokon és Jászladányon járt. A tiszabalparti helységekre vonatkozó értesüléseit a jobb partra menekült lakosoktól szerezte. Az is megállapítható, hogy az esperesi kerület székhelye valahol a jobbparton volt, talán Jászapátiban. 61