Benedek Gyula: Tiszapüspöki története – A Damjanich János Múzeum közleményei 26-27. (1970)

ségről: „... Tisza másképpen Szajolpüspökiek..." (77) Az elnevezés on­nan eredhet, hogy a szajoli és a püspöki nemesi birtokrészt sokszor együtt adományozták a nemeseknek és a birtoklási jogot deklaráló okmányok így kívánják kifejezni a birtokos két községben való tulajdonosi jogát. Ezt látszik bizonyítani az a tény is, hogy a megyei és az országos hivata­lok — amelyek elsősorban a közigazgatási státuszt tartották szem előtt — a Szajolpüspöki elnevezéssel párhuzamosan, továbbra is a Püspöki vagy a Tisza-Püspöki formulát használták. (63) Azonban az is lehetséges, hogy csak azon divatban lévő szokásról van szó, amely szerint a szomszéd köz­ség nevét használják megkülönböztetésül. A harmadik, törökkorban használatos elnevezés a Balapüspöki község— név. Két okmányon fordul elő ilyen, az egyik okmány az 1606. évi ter­ménytizedjegyzék (62), a második az egri várszámadás 1548. évi össze­írása. (42) Az 1718. évi benépesülés után minden okmány egységesen Tisza-Püs­pöki-nek nevezi a községet 1901-ig. A ma használatos Tiszapüspöki írásforma 1901-től van érvényben. Köz­ponti elgondolás alapján 1901-ben — abból kiindulva, hogy minden hely­ségnek csak egy hivatalos elnevezése lehet — országosan „törzskönyve­zett" községneveket határoztak meg. A községek képviselőtestületének meghallgatásával és az országos szempontok figyelembevételével, belügy­miniszteri rendelettel született meg a Tiszapüspöki írásforma. A Tisza­püspöki hivatalos elnevezést a megyei alispán 2143/1901/ki. és a járási főszolgabíró 623/ki/1901. sz. rendelete is rögzíti. 28

Next

/
Thumbnails
Contents