Benedek Gyula: Tiszapüspöki története – A Damjanich János Múzeum közleményei 26-27. (1970)

I. A község nevéről A község nevének első tagját földrajzi fekvésénél fogva, hazánk második legnagyobb folyójáról a Tiszáról kapta. A tag második része földesuráról ered, a község ugyanis ezeréves története alatt hosszú ideig az egri püspökség birtoka* volt. A régi okmányok tanúsága szerint nem mindig a mai helységnév volt "használatos. A honfoglalástól a török hódoltságig majdnem kizárólag a rövidített Püspöki név szerepel a legkülönbözőbb írásos formában: Pispeki, Pyspeky, Püspöky, Puspeoky stb. Ebben az időben a tag első részét csak nagy ritkán használták, ha a község országos és megyei viszonylatban került szóba. Ebben az esetben — elhatárolandó az ország többi Püspökijétől — valamilyen megkülönböztető szóhoz kellett kapcsolni a Püspöki szócskát. Nagyon szép példája található ennek István alországbíró 1299. évi ítéletlevelében (37), amely a községet a következőképpen említi: „ ... és egy Pyspuky nevű falu a Tisza mellett...". Ez az elhatárolás azonban a köznapi használat számára túl hosszú volt. A köznapi nyelv nem tűrvén a felesleges hosszúságot igyekezett lerövidíteni az elhatárolás szövegét. Így erősítő kivételként тац 1261-ben előfordul IV. Béla adománylevelében a Tisza-Püspöky (Tyza-Pispuky) formula is. Azonban ez még hosszú ideig nem lesz általános használatú. A török hódoltság a falu elnevezésére is hatással volt. Ebben az időben a legvegyesebb a név használata a különböző okmányokban. Egyes okmányok továbbra is egyszerűen Püspökinek nevezik, mások mindgyakrabban Tiszai-Püspökinek, Tisza-püspeoky, Tisza Peöspeöky, Tisza Püspöky írásformában. Kizárólag a török hódoltság korában még más nevekkel is illetik a községet. A neveket egyidőben, vegyesen alkalmazták. Az egyik a Szajolpüspöki elnevezés volt: Saiol-puspeoki, Sayol-Peospeoky, Zajol Puospöky, Zayor-pispöki, Sayoll-Püspöky, Zayol-Pöspöky stb. írásformákban. Ezt az elnevezést elsősorban a birtokjogi okmányok használják, a legkorábban 1576-ban egy kamarai termény tized jegyzék. (58) Az utolsó ilyen nevet használó okmány 1686-ból ered. Mit takar az elnevezés? Nem tudjuk pontosan. Azt semmi esetre sem, hogy Szajol és Püspöki egy község lett volna, mert az egyidejű okmányok Szajolt külön említik Tisza-Szajol néven. Bizonyítják ezt más források is, amelyek így szólnak a köz* A község az egri püspöki megye alapításától 1804-ig az egri püspök, 1804-1945. között a szatmári káptalan birtoka volt. 27