Benedek Gyula: Tiszapüspöki története – A Damjanich János Múzeum közleményei 26-27. (1970)

hogy a tájon ismeretlen kultúrákat írtak elő (ricinus, olajlen stb.), másrészt az hogy a határban még ekkor; is sok földje volt a szomszéd községben lakosoknak, Ezen gazdákra nem tudott hatni az elöljáróság. A termelőszövetkezeti mozgalom 1951-ben továbbfejlődött, A Petőfi IIíokú tszcs-ből és új belépőkből megalakult még kora tavasszal az ElőreIII. fokú tszcs. Ugyanekkor még két legalacsonyabb fokú társulás is létrejött Kossuth és Béke néven. (405) Augusztusban a Kossuth megszűnt,, de Búzakalász néven új társulás alakult. A Búzakalász I. típusú tszcs-t Polgár István helybeli lakos szervezte, aki júliusban egy Szolnok megyei küldöttséggel a Szovjetunióban járt tapasztalatcserén. (406) A Búzakalász" tizenöt családdal 148 katasztrális holdon indult, a belépők között volt Benedek Márton 18, Benedek János 17, Benedek Vilmos 17, Tóth Imre 9,. Bohács György 16, M. Péter István 15 holdas középparaszt. Ugyancsak augusztusban a már működő Béke I. típusú tszcs-be is többen léptek be úgymint: Bódi István VB. elnökhelyettes, Benedek Kálmán DÉFOSZ elnök, Tóvizi András 10, Hajdú Pál 19, Tóvizi Jánosa 10, Hajnal Dániel 17 holdas középparasztok. (407) Ezt követően 1952. nyarán volt egy felülről kezdeményezett nagyarányú fejlesztés, amelynek következtében túlsúlyra jutott a szocialista szektor a mezőgazdaságban. Tekintettel azonban arra, hogy nem voltaic biztosítva az anyagi, a szervezeti és a személyi feltételek 1953-ban nagyon sokan kiléptek és lényegében visszaállt az 1951. évi állapot. A nagy fejlesztés eredményeképpen 1952. augusztus 5-én a következő volt a. helyzet: — Tiszapüspöki összes művelhető területe 4334 kat.h. 100% — a szoc. gazdaságok összterülete 2413 kat.h. 55%. — Egyéni gazdák földjei 1009 kat.h. 23% — szomszéd községek lakosaié* 779 kat.h. 18% — Legeltetési Bizottságé 133 kat.h. 4% A mezőgazdaságban dolgozók közül 329 család volt valamilyen fokú szocialista társulás tagja, míg 217 család továbbra is egyénileg gazdálkodott. A szövetkezetek fejlődése nem változtatta meg a termelési kultúra struktúráját, sőt a vetésszerkezetet sem. A község mezőgazdasága továbbra is megmaradt közepesen fejlett, külterjes termelési struktúrának. 1951. május 9-én például ilyen volt a vetésszerkezet: búzából 1617, rozsból 30, őszi árpából 65, tavaszi árpából 371, zabból 186, napraforgóból 610, kukoricából 1110, cukorrépából 67, takarmányrépából 70, burgonyából, olajlenből 57, mákból 8 katasztrális hold díszelgett a határban. (408) 1951-től fokozatosan érvényre jutottak azok a negatív hatások, amelyek károsan befolyásolták a termelés fejlődését. A betakarítással ettől az évtől mindig baj volt. Zavartalan elvégzéséhez kellett volna kettőszáz lófogat, volt százhúsz, kellett volna hat cséplőgép és volt kettő. (409) 1951* 1952-ben törökszentmiklósi, szajoli, besenyszögi lakosoknak voltak, földjei Tiszapüspökiben. 191