Benedek Gyula: Tiszapüspöki története – A Damjanich János Múzeum közleményei 26-27. (1970)

terméketlen. A termőföldek művelési ágankénti megoszlása: a szántó 1964-ben 4395, 1965-ben 4423, a kert 77, a gyümölcsös 12, az erdő 703, a szőlő 46, a nádas 3, a rét és legelő 553 katasztrális hold. Az állatállomány 1965-ben: 528 szarvasmarha, 1715 sertés, 54 ló, 93& juh, 9000 db. baromfi. Az állatállomány növekszik a lovak kivételével, amelyek száma 1960-ban még 172 db. volt. (21) Legnagyobb mezőgazdasági termelőegysége a Tiszapüspöki Rákóczi MGTSZ, amely 1964 februárban alakult a volt Haladás és Győzelem MGTSZ egyesülésével. Két év alatt a szövetkezet jól szervezett termelőegységgé vált, amelynek növénytermelési, állattenyésztési, kertészeti üzemágai és egyéb kiszolgáló részlegei vannak. A vezetőség Zsarnai Béla elnök és Tóvizi Vincze elnökhelyettessel az élén hosszútávon igyekezett megalapozni a termelést. Ennek megfelelően 1964-ben 261 katasztrálisholdon végeztek talajjavítást, tovább növelték az öntözhető területek nagyságát. 1962-ben még csak 244 katasztrális holdat tudtak öntözni, 1965-ben már hatszáznál többet. A Rákóczi MGTSZ 1967-ben 3916 katasztrális holdon gazdálkodott, amelyből termőterület 3867, szántó 3243 katasztrális hold. A földek telekkönyvileg a tagok tulajdonában vannak, csak a közös gazdálkodás céljából bocsájtották a szövetkezet rendelkezésére. A tagok száma 354, ebből nyugdíjas és járadékos száznegyvennégy. A munkaegység értéke 1964-ben 27,05, 1965-ben 27,55, 1966-ban 30,18, 1967-ben 38,50 forint, ami jól tükrözi a gyarapodó tendenciát. Az MGTSZ, állatállománya 1967 december 31-én: szarvasmarha 501, sertés 339, juh 399, ló 40 darab. Az állattenyésztés főbb mutatói: Termékek 1966-ban 1967-ben Tejtermelés 245.000 liter 317.00 liter Gy ap j útermelés 1937 kg. 2216 kg. Értékesített szarvasmarha db/q 107/526 153/702 Értékesített baromfi 328 q 1007 q Állattenyésztés árbevétele 4.399.000 Ft 5.787.000 Ft A tsz. közös vagyona 1966-ban 19.416.000 Ft., 1967-ben 22.979.000 Ft. A termelés a szántóföldeken kívül két üzemegységben folyik. Az I. sz_ üzemegység a Kásásparton kétszázötven-férőhelyes tehénistállókból, borjúnevelőből, hidroforházból, négy gépszínből, nyolcvanöt-férőhelyes sertésfiaztatóból, háromszázhetven-férőhelyes süldőszállásokból, mázsaházból és egy szolgálati lakásból áll. A II. sz. üzemegység a Veresparton: ötven-férőhelyes tehénistállóval, ötven-férőhelyes lóistállóval, kettő háromszáz-férőhelyes juh-hodállyal

r kettő húsz-férőhelyes sertésfiaztatóval, egy szarvasmarha nyáriszállással, egy háromezer-férőhelyes csibenevelővel, egy mázsaházzal, három kukoricagóréval rendelkezik. A volt Kistanyán és környékén baromjfinevelőtelep van tízezer férőhellyel. 18