Benedek Gyula: Tiszapüspöki története – A Damjanich János Múzeum közleményei 26-27. (1970)

teskedelmi hálózat a beszerzési nehézségek következtében nem működött. Emiatt az alapvető közszükségleti cikkeket, só, cukor, zsír, liszt .stb. csak csere útján lehetett beszerezni. Egy nagyméretű „modern" cserepiac alakult ki falu és város között, amit az ügyeskedők jogtalan meggazdagodásra igyekeztek felhasználni. A fölös élelmiszerek korlátlan kivitelének megakadályozására az elöljáróság hamarosan fellépett és „Utazási igazolvány"-hoz kötötte a községből kiszállítható élelmiszerek mennyiségét. Egy utazási igazolvánnyal a következő mennyiségű élelmet lehetett kivinni: öt kg. kenyeret vagy három kg. lisztet, húsz tojást, egy pár tyúkot, egy kg. szalonnát vagy egy kg. zsírt, vagy egy kg. étolajat, tíz kg. morzsolt kukoricát, kettő kg. babot, négy kg. borsót. Utazási igazolványt havonta legfeljebb két alkalommal lehetett váltani a községházán az alábbi összegért: 20 km távolságig öt pengőért, 20-60 km távolságig tíz pengőért, 60-100 km-ig tizenöt pengőért, 100 km-en felül húsz pengőért. A lakosság ellátásának biztosítására az elöljáróság engedélyezte Péter Kálmán helybeli darálómalom-tulajdonosnak, hogy malmát üze.meltesse. (398) A napi problémák megoldása után azonban a lakosság türelmetlenül várta régi vágyának, a földosztásnak a megvalósulását. A Magyar Kommunista Párt kezdeményezésére az Ideiglenes Nemzeti Kormány 1945. március 15-én bocsátotta ki 600/1945. M.E. sz. rendeletét a földek kiosztásáról, amely március 18-án lépett hatályba. A rendelet szerint kiosztásra került minden 1000 holdon felüli bitítok elsősorban béresek, mezőgazdasági munkások, törpebirtokosok és sok gyermekes birtokosok között, ha az egy gyermekre eső várható örökség nem haladta meg az öt holdat. A megváltási ár igen kedvező volt, a föld háború előtti árának egyharmada, de az agrárpr^oletároknak csak húsz, a többieknek tíz év alatt kellett megfizetni. Tiszapüspökiben nem maradt 25 holdasnál nagyobb birtok. A parcellázás eredményeképpen kiosztottak 2608 katasztrális hold földet föld és házhelyosztás céljára és hétszázöten jutottak földhöz. (399) A földosztás után a birtokviszonyok így alakultak a községben: (1949. évi állapot) 0- 1 holdas 39 1- 5 holdas 383 5-10 holdas 158 10-25 holdas 84 összesen: 664 birtokos volt. (400) A Községi Földigénylő Bizottság Tiszapüspökiben már márciusban megalakult A nép által választott első bizottság tagjai a következők voltak: Molnár János földmíves, Chiovini Antal káptalani haszonbérlő, Polyák Mátyás kőmíves és ács, Zsarnai József, Benedek Dániel, Nagy Л86