Benedek Gyula: Tiszapüspöki története – A Damjanich János Múzeum közleményei 26-27. (1970)

végleg kilátástalanná vált a magángazdálkodáshoz való visszatérés. Az elvándorlók tömegei elsősorban Szolnokra, Törökszentmiklósra, Budapestre és Szajolba igyekeztek. Az eltávozók tömegeit némileg kiegyenlítette, egy kisebbfokú, Tiszapüspökibe irányuló bevándorlás. (15) Az utóbbi években a lakosság lélekszáma a következőképpen alakult: Évszám Lakóházak száma Lélekszám 1960 724 2565 1963 772 2503 1964 780 2447 1965 780 2399 1966. I. 1. 779 2344 Források: 1960. Helységnév! 744. old. 1963. KSHSZ. 295. és 298. old., 1964. KSHSZ. 294. old., 1965. KSHSZ. 280. és 304. old. A település helyrajzi képének megváltozásában legfeltűnőbb a tanyavilág szinte teljes eltűnése. A nagyüzemi közös gazdaság kifejlesztésével létezési alapjuk megszűnt és számok minimálisra csökkent. A tanyavilág helyzete: (16) A tanyai hely neve A tanyai lakóházak A tanyai lakosok száma száma 1955 1960 1965 1955 1960 1965 Proletár 6 ? 4 .— 12 ? Csikostó 3 1 — — 4 ? Farkasdomb 6 5 2 86 20 ? Felsőföld 11 11 7 — 42 ? Haladás tsz. — 6 1 H 30 1 Gátőrházak, Rét 8 5 5 _ 19 1 Egyéb helyen — — — 139 — ? összesen: 34 28 19 225 127 ? A település jelenlegi helyrajzi arculata — amely rendezett és alakja az árterületi homokdomb alakjához igazodik — az 1945. évi házhelyosztás után fokozatosan nyerte el mai terjedelmét. A kettőszázhuszonhét kimért házhely közül 1965-ig hetvenkilenc épült be. A Kisgyepen tizennégy, a Nagygyepen huszonhét, a Dézsmakertben hét, míg egyéb helyeken harmincegy család építkezett. 1965-ben a község lakóházállománya 779 lakóház, amely úgy alakult ki. hogy új házak építése mellett sokat le is bontottak. 1961-1965. között például ötvenhat új lakóház épült, ugyanakkor huszonkettőt lebontottak. (17) Az utóbbi években emelkedett az építkezési kultúra színvonala. A vá15-